Az imádság az ember kísérlete arra, hogy kapcsolatba lépjen Istennel vagy más szellemi lényekkel. Sokféleképpen lehet imádkozni: egyedül vagy közösségben, spontánul vagy formálisan, hangosan vagy csöndesen, templomban vagy otthon.
Ha egy vallás Isten emberen túli voltát (transzcendenciáját) emeli ki, akkor az imádság célja az istenség és az ember közötti szakadék áthidalása. Ha Isten jelenvalóságát (immanenciája) hangsúlyozza, akkor az imádkozó az imával tudatosítja magában a benne lakó Istent.
A szóbeli imádság célja lehet az imádás, a hálaadás és a kérés (utóbbihoz tartozik a bűnök bocsánatáért való esdeklés is).
Sok vallásban hagyományos a nem verbális imádság, a meditáció. A meditációban (pl. a jógában) a gyakorlat lényege az istenivel való egyesülés, vagyis a megvilágosodás.
Imádkozás közben segédeszközök segíthetik az elmélyülést. Például a rózsafüzért (imagyöngyöt) az imádságok észben tartására alkalmazza sok vallás, a buddhisták imakereket (imamalmot) használnak, a keleti ortodox vallásokban az ikonok, a buddhista és a hinduista vallásokban pedig mandalák szolgálják a koncentrálást.
Fotó: Pixelio.de
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése