Egyik sem valóságos állat, mesékben, mítoszokban szerepelnek.
A szirén félig nő, félig hal. A mitológia szerint a szirének egy szigeten éltek. Énekükkel magukhoz csalogatták a hajósokat, a hajók zátonyra futottak és összetörtek. Ithaka királya, a leleményes Odüsszeusz csak úgy kerülte el a szerencsétlenséget, hogy hajósai fülét viasszal betömte, magát pedig erősen az árbochoz kötöztette.
A griff sasfejű, szárnyas oroszlán, a babiloni és egyiptomi mitológiából került elő a görögökhöz. Az élet győzelmét jelképezte a halál felett. Griffek őrizték az ismeretlen északi földek aranyát. Mint az erő jelképei, gyakran láthatóak középkori címereken is.
A kentaur félig ló, félig férfi. A kentaurok a monda szerint Thesszália hegycsúcsain éltek. A bölcs Kheirón és Pholosz kivételével mind részegesek voltak, asszonyokat raboltak, vadállatokra vadásztak. Az ókorban a kentaur a fékezhetetlen természeti erőket jelképezte.
A szfinx nőfejű szárnyas oroszlán. A titokzatosság jelképe volt az ókori népeknél. A Thébai környékén lakó Szfinx az arra járóknak ezt a talányt adta fel: Miféle lény az, mely reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon jár? Aki nem tudott kérdésére válaszolni, azt megölte. Végül Oidipusz fejtette meg a rejtvényt? Az ember az, mert gyermekként négykézláb mászik, felnőttként két lábon jár, öregkorában pedig botra támaszkodva. E talány megoldása után a Szfinx szakadékba vetette magát.
A szatír félig ember, félig kecske. A szatírok vidám mitológiai lények: a bor és szőlő istenének, Dionüszosznak (Bacchusnak) kísérői voltak, gondtalanul élvezték életüket a természet ölén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése