A jóga a szanszkrit judzs szóból származik, jelentése: összekötni. Olyan fogalmakkal hozható kapcsolatba, mint összekötés, egyesülés, transz, fegyelmezés. Egyesülés a magasabb természettel, a tökéletessel, a jóval, az egészségessel, a boldogsággal.
A jógázó testének és szellemének tökéletesítése révén igyekszik önmagánál nagyobbra nőni, és felszabadulni a hamis látszat árnyékvilágából, kötöttségéből. A jóga egy különleges testkultúra, lelki gyakorlat, amely során az ember önuralomra tesz szert testi működései és gondolatai felett.
A szó igazi értelmében vett jógi teljesen ép szervezetű és különleges lelki alkatú. Régen akinek akár csak egy foga hiányzott, nem lehetett jógi, és hasonló szempontok érvényesültek a tanítványok kiválasztásánál is. A jógi ember ősi, legtermészetesebb életének törvényszerűségeit tanulmányozta, ami megegyezik a modern egészségtan szabályaival. Azt tartotta, hogy a betegségek és a lelki kiegyensúlyozatlanság oka a biológiailag természetellenes, emberidegen élettempó, az idegesség, a nyugtalanság. Tanítványait a tökéletes, megingathatatlan lelki és hangulati egyensúlyra oktatta. A jóga alaptanai szerint élő ember ritkán beteg, inkább gyógyítja a betegeket. A vegetáriánus táplálkozás nem kötelező, de lényeges, hogy a főtáplálék mindig növényi legyen.
Goethe is híve volt a jógának, és meggyőződése volt, hogy ha az ember a testét helyesen tartja, számos lelki konfliktus felett úrrá lehet. Az egyenes, méltóságteljes testtartás kihat a lélekre, és tekintélyt ad. A jógairodalom mintegy 90 ezer féle testtartást és gyakorlatot tart számon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése