A tűz az egyik legősibb természet-szimbólum. A tűz kilövellésével együtt járó vulkánkitörések és a villámlások okozta tűz már régóta kísérti az emberiséget.
A tűz, a fellobbanó láng az átalakulás jelképe: jelzi, hogy a tömör anyag megfinomodik. A fa fénnyé és meleggé alakul át, és hamu marad utána. Pusztító hatású, ám jótékony melegével az életet táplálja. Sok régi kultúrában a tűz tisztító szerepet játszott. A tábortűz, a kandallótűz menedéket nyújt a rideg külvilágtól, látványa segít rendezni a gondolatokat, és megnyugtatja a lelket.
Átvitt értelemben az emberi szenvedélyt jeleníti meg. Minden tettünk, amelyet szenvedély hat át, magában foglalja a tűz erejét. A szenvedélyes vágy, a harag, az izzó gyűlölet, mint a tűz, átjárja és a szívet. Isten jelenlétét, a sors megnyilvánulását sejteti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése