Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak klubja >>
A tartalomból: Mióta ismerjük? Honnan tudjuk? Mikortól január elseje az év első napja? Ki "fedezte fel" a levegőt? Ki észlelte először gáz létezését? Mikor építették az első csónakot? Mivel világított az ősember? Mióta használ az ember kőolajat? Mióta üvegezik az ablakot? Mikortól használunk papírtapétát? Mióta kürt a posta jelvénye? Mikor állították az első hirdetőoszlopot? Mióta számozzák a házakat? Mikor rendezték az első kiállítást? Mikor alakult az első utazási iroda? Mikor nyílt meg Magyarországon az első nyilvános képzőművészeti gyűjtemény? Mióta használnak ceruzát írásra? Ki találta fel a gyorsírást? Mióta ismerik a budai "Hunyadi János" keserűvizet? Mikor és hol kezdték az állampolgárok nyilvántartását? Mióta vannak katonai rendfokozatok? Miért a dicsőség jelképe a babérkoszorú? Mióta vannak kitüntetések? Miért kell a katonáknak egyszerre lépniök? Ki találta fel a fésűt? Mióta ismerik a tükröt? Ki találta fel a varrótűt? Mióta használnak gombostűt? Ki találta fel a szemüveget? Ki készítette az első hőmérőt? Mióta van vízvezeték Budapesten? Mióta használnak maltert? Ki, mikor és hol találta fel a cementet? Mióta bányásznak sót? Miért visel a cirkuszi bohóc csúcsos sapkát? Mikor adták ki az első magyar KRESZ-t? Ki találta fel a pneumatikus abroncsot? Ki találta fel a sínpályát? Mióta van színházjegy? Hogyan alakult ki a cirkusz?
1953 októberében kezdte meg a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya a Kíváncsiak Klubja című sorozatát. A sorozat megformálója, kialakítója és állandó írója Dr. Bélley Pál volt. A sokoldalúan művelt, a tudomány úgyszólván minden területét áttekintő könyvtáros írónak szenvedélye volt a műveltség terjesztése. A szüntelen olvasás és tájékozódás nála nem öncél volt, hanem párosult azzal a lankadatlan törekvéssel, hogy tudását közkinccsé tegye. A legnaivabb gyermeki kérdéssel éppen olyan szívesen foglalkozott, mint a bonyolult bölcsészeti problémával.
Rosta Erzsébet: Kínai kézdiagnosztika >>
A hagyományos kínai orvoslás szerint az emberi test szerves egységet alkot, s a belső szervekben végbemenő kóros elváltozások jelet hagynak a test felszíni szöveteiben is, mindenekelőtt a kéz különböző területein. Ha pl. a vérben túl sok a zsírsav, az dombokat alkot a tenyérben, amelyek torzítják az ott meghúzódó vonalakat is, a rendellenes légzés a test kémiai egyensúlyát borítja fel, s ezt jelzi a tenyér bőrének színe, állapota, stb. Kötetünk segít a jelek felismerésében és értelmezésében, tehát biztosítja, hogy módunk legyen idejében orvoshoz fordulni.
Rosta Erzsébet: Hindu tenyérjóslás >>
Ellentétben a nyugati világgal, amely a tenyérjóslást babonának tartja, Indiában a kéz- és a testjelek vizsgálatát mindmáig komoly tudománynak tekintik. Az indiaiakat már jóval az időszámítás előtti időkben foglalkoztatta a tenyér vonalainak tanulmányozása, s noha a kézjóslás eredete tisztázatlan, feltételezhető, hogy a kiromantia szülőhazája India. A hinduk több ezer éves Védáiban utalás található a test- és kézjelek megfigyelésére. Az ősi szent írásokból kiderül, hogy az ember külső megjelenésének vizsgálatával foglalkozó fiziognómiai tudomány, a szamudrika sásztra részeként indult önálló fejlődésnek a tenyérolvasás, a háth szamudrika sásztra. Jóllehet e könyv a Kárttikeja rendszert követi, azonban kizárólag csak a kézre, mindenekelőtt a tenyérre vonatkozó ismereteket tárgyalja. Ez a fajta tenyérjóslás elsősorban Dél-Indiában terjedt el, különösen kedvelt a Malabár- és a Kovalam-parton, ahol ma is sokan gyakorolják. A Kárttikeja szisztéma szerint Isten a Dharma (erkölcs, hit, vallás) és az Adharma (erkölcstelenség, hitetlenség, vallástalanság) következményeit minden egyes ember esetében a testen található vonalak segítségével állítja reflektorfénybe. Mivel a kéz kitüntetett szerve a testnek, ezért a tenyér vonalai mint elsődleges indikátorok, speciális jelentősséggel bírnak. Ebből adódóan a hibátlan tenyérvonalak kedvező eseményeket, míg a hibásak az ellenkezőjét jelzik.
Kisokos >>
Az embernek időnként szüksége van mindenféle adatokra, de nem akar könyvhegyeket megmozgatni értük. Tehát univerzális noteszt szeretne. Ez a zsebenciklopédia több száz kisebb-nagyobb "kisokost" tartalmaz, vagyis olyan adatokat, listákat, táblázatokat, amelyekre néhanap szüksége lehet az embernek. Bármikor előfordulhat, hogy a morzeábécé jeleire vagy távoli országok fővárosaira vagyunk kíváncsiak, utánanéznénk a periódusos rendszer vagy az időzónák részleteinek. Ezek sokszor nagy lexikonokban sincsenek meg, mert a szerkesztők nem érzik szükségét, hogy ilyen információkat táblázatba szedjenek. A Kisokos célja az, hogy ilyen és ehhez hasonló, sokszor apró-cseprőnek tűnő adatokat egybegyűjtsön és a felhasználó rendelkezésére bocsásson. Témakörei a tudományok és művészetek számos ágát felölelik. Elsősorban azonban, s erre fel kell hívnom az olvasó figyelmét: a Kisokos ADATOKAT tartalmaz, nem pedig magyarázatokat. Nem lehet tehát megtudni belőle, hogy miért épül fel a periódusos rendszer úgy, ahogy felépül; vagy hogyan működnek a vitaminok. Az adatok puszta összegyűjtése volt a cél, abban a reményben, hogy az egyes témákban nem teljesen járatlan olvasó megérti azokat. (Helyenként mindazonáltal részletesebb leírások is találhatók.) A Kisokos tehát elsősorban "puskaként" kíván szolgálni, hasonlóan a zsebben hordható noteszekhez, amelyekben gyakran jelentetnek meg mindenféle adatokat, a nemzetközi autójelzésektől az égitestek járásáig.
Keresztnevek eredete és jelentése >>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése