A méz egészségesebb, mint a cukor. Az ember már ősidők óta fogyasztja a mézet. Egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajzon egy lépes mézet gyűjtögető ember látható. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarországon már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nemcsak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítenek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Ma az egészséges életmódhoz hozzátartozik a mézfogyasztás. C- és B-vitamint, kalciumot, magnéziumot, rezet tartalmaz, erősíti az immunrendszert, antibakteriális hatású.
A tömény méz nem romlik meg, mert benne az élesztők és a mikroorganizmusok nem szaporodnak el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése