Priznic a neve a vizes borogatásnak, amikor a nedves textilre száraz kerül.
Feltalálójáról, Vinzenz Priessnitzről nevezték el. Priessnitz szülei földművesek voltak, a hat gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Miután apja megvakult és legidősebb bátyja elhunyt, hogy segíthessen a szülői ház körüli teendőkben, abba kellett hagynia iskolai tanulmányait, így analfabéta maradt.
17 éves korában leesett a lóról, és eltört két bordája. Rögzítés nélkül a sérült bordák életveszélyes kárt tettek volna belső szerveiben. Ekkor hideg vízbe mártott textillel csavarta körbe a testét, és száraz ruhával több helyen szorosan megkötötte. Ez volt az első priznic-borogatás. Vinzenz Priessnitz bordái összeforrtak, és a hidroterápiás gyógymód híre terjedni szétterjedt. Ettől kezdve Priessnitzet „vizesdoktor”-ként emlegették. Hideg vizes gyógyintézetet is alapított, amely a magyar arisztokraták és köznemesek kedvelt intézménye lett, és élénk társasági élet folyt benne. A borogatáson kívül egyéb hidroterápiás módszereket is bevezetett, például ivókúrát alkalmazott, hideg vizes fürdőt, izzasztókúrát rendelt el, vagy a betegre több méter magasról hideg vizet engedett.
1846-ban az osztrák császártól munkája elismeréséül arany érdemérmet kapott. Lányának, Hedvignek lediktált egy könyvet, amely A Priessnitz család vizeskönyve címet kapta, ez azonban nyomtatásban nem jelent meg, a mai napig a bécsi egyetem orvostudományi intézetében található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése