Miért nem emlékszünk kisgyerekkori élményeinkre?

A korai gyermekkorban szerzett tapasztalatok fontosak az értelem és az egész személyiség további fejlődése számára, és születésünktől kezdve képesek vagyunk a tanulásra. De miért nem tudunk felidézni semmit abból, ami akkor történt?

A gyerekeknek az első életévükben még nincs én-tudatuk, ezért nem emlékszünk semmire életünk első éveiből. Két éves korig a hippocampus, vagyis agyunknak az a része, amely tapasztalatokat és információkat tárol, még nem elég fejlett a helyes működéshez, és ezért a csecsemőnek még nincs epizodikus emlékezete. Ennek ellenére a kicsik rengeteg benyomást és információt fogadnak be a külvilágból, és rövid idő alatt hihetetlenül sokat képesek tanulni. Ezek a fejlődési és tanulási sikerek képezik az egész további életük alapját. Az első tapasztalatok nem tűnnek el nyomtalanul, még ha tudatosan nem is tudunk visszaemlékezni rájuk.

Miért izzad a tenyerünk?

A tenyér és a talp izzadása a szorongás, az idegesség egyik jele. Kialakulásáért az akaratunktól függetlenül működő szimpatikus idegrendszer felelős, amely veszélyes körülmények között készenléti állapotban tart bennünket. Ha olyan szituációba kerülünk, amikor legszívesebben elfutnánk, a szimpatikus idegrendszer segít nekünk a menekülésben, hogy izgalma hatására a verejtékmirigyeink fokozott működésbe lépnek. Ha a tenyerünk és a talpunk nedves, jobban tapad, így gyorsabban tudunk helyet változtatni, pl. futni, mászni. Nyugalmi állapotban (pl. elalvás előtt vagy evés után) a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása fokozódik, hatására megnyugszunk.

Mit jelent a "jóga" szó?

A jóga a szanszkrit judzs szóból származik, jelentése: összekötni. Olyan fogalmakkal hozható kapcsolatba, mint összekötés, egyesülés, transz, fegyelmezés. Egyesülés a magasabb természettel, a tökéletessel, a jóval, az egészségessel, a boldogsággal.

A jógázó testének és szellemének tökéletesítése révén igyekszik önmagánál nagyobbra nőni, és felszabadulni a hamis látszat árnyékvilágából, kötöttségéből. A jóga egy különleges testkultúra, lelki gyakorlat, amely során az ember önuralomra tesz szert testi működései és gondolatai felett.

A szó igazi értelmében vett jógi teljesen ép szervezetű és különleges lelki alkatú. Régen akinek akár csak egy foga hiányzott, nem lehetett jógi, és hasonló szempontok érvényesültek a tanítványok kiválasztásánál is. A jógi ember ősi, legtermészetesebb életének törvényszerűségeit tanulmányozta, ami megegyezik a modern egészségtan szabályaival. Azt tartotta, hogy a betegségek és a lelki kiegyensúlyozatlanság oka a biológiailag természetellenes, emberidegen élettempó, az idegesség, a nyugtalanság. Tanítványait a tökéletes, megingathatatlan lelki és hangulati egyensúlyra oktatta. A jóga alaptanai szerint élő ember ritkán beteg, inkább gyógyítja a betegeket. A vegetáriánus táplálkozás nem kötelező, de lényeges, hogy a főtáplálék mindig növényi legyen.

Goethe is híve volt a jógának, és meggyőződése volt, hogy ha az ember a testét helyesen tartja, számos lelki konfliktus felett úrrá lehet. Az egyenes, méltóságteljes testtartás kihat a lélekre, és tekintélyt ad. A jógairodalom mintegy 90 ezer féle testtartást és gyakorlatot tart számon.