A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mikor?. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mikor?. Összes bejegyzés megjelenítése
Mikor romlik meg a méz?
A méz magas cukortartalmának köszönhetően nem romlik meg, mert a cukor gátolja a mikroorganizmusok elszaporodását. A véletlenül belekerülő morzsa sem tesz kárt benne. Előfordul, hogy egy idő múlva kristályok jelennek meg benne és besűrűsödik, de ismét folyékonnyá válik, ha az üvegét meleg vízbe állítjuk. Még az egyiptomi piramisok sírkamráiban talált méz sem veszített élvezeti értékéből, megőrizte eredeti minőségét az évezredek során.
Kapcsolódó kérdések és válaszok: Árt-e a méznek a melegítés?, Egy kilogramm méz előállításához hány szál virágot látogatnak meg a méhek?, Miből van, és mire jó a selyemfűméz?
Fotó: Pixabay.com
Hány évesen érjük el a maximális testmagasságunkat?
Csekély mértékben a serdülőkor után is növekszünk, a maximális testmagasságunkat 35-40 éves korunkban érjük el. Növekedésünket a pajzsmirigy, az agyalapi mirigy és a csecsemőmirigy szabályozza. Törpe termet alakul ki, ha a mirigyek elégtelen mennyiségű váladékot termelnek.
40 éves korunk fölött ízületeinkben és gerincünkben a porcok veszítenek nedvességükből, ezért zsugorodni kezdünk. Tízévente körülbelül egy centiméterrel megyünk össze.
Kapcsolódó kérdések és válaszok: Miért zsugorodunk össze öregkorunkra?, Miért vagyunk reggel magasabbak, mint este?, Honnan tudhatjuk, hogy milyen magas lesz felnőttkorában egy gyerek?
Fotó: Pixelio.de
Kapcsolódó kérdések és válaszok: Miért zsugorodunk össze öregkorunkra?, Miért vagyunk reggel magasabbak, mint este?, Honnan tudhatjuk, hogy milyen magas lesz felnőttkorában egy gyerek?
Fotó: Pixelio.de
Hányszor fürödjünk?
Elegendő a heti egyszeri fürdés (a többi nap csak tusoljunk), de semmiféleképpen ne legyen több kettőnél, mert különben bőrünk és kötőszöveteink látják ennek kárát.
Az esti fürdőzés ne tartson tovább 15 percnél. Reggel elég három perc is és utána feltétlenül zuhanyozzunk le hideg vízzel. Ha ezt nem tesszük meg, akkor egész nap fáradtak és álmosak leszünk. Legvégül krémezzük be magunkat alaposan.
Fotó: Pixelio.de
Mi a levendula története?
A Földközi-tenger melléki mediterrán területekről származik. A Kárpát-medencében a középkorban jelent meg, és a kolostori füveskertek jellegzetes növénye lett.
A felhasználásáról szóló első írásbeli adatok körülbelül 2500 évesek. Egyiptomban és Perzsiában parfümként, illetve a múmiák balzsamozásához használták. A rómaiak a levendulaolajat alkalmazták fürdőzéshez, a levegő illatosítására és fűszerként. Az arabok kezdték el tudatosan termeszteni és nemesíteni, és i. e. 600 körül már Itáliában, Franciaországban és a Pireneusi-félszigeten is háztáji növénnyé vált. Széles körben kedvelték kellemes illata, nyugtató és frissítő tulajdonsága, rovarűző és fertőtlenítő hatása miatt. Fertőzések elleni védekezés céljából járványok idején is használták: erősen hittek benne, hogy a csuklóra kötözött levendulacsokor megóvja viselőjét a betegségtől. Olaját felületek fertőtlenítéséhez az I. világháborúban a francia kórházakban alkalmazták.
Magyarországon Bittera Gyula gyógynövényszakértő kezdte elsőként termeszteni 1924-ben a levendula egyik Franciaországból származó, illóolajban különösen gazdag alfaját.
Illata nyugtató, feszültségoldó hatású. Főzete gyógyítja a rovarcsípést. A halántékba dörzsölve alkalmas a fejfájás csillapítására, aromalámpából párologtatva segít az alvászavarokon. Egy stresszes nap végén ellazít, elűzi a fáradtságot.
Fotó: Pixelio.de
Mióta eszünk konzervet?
A konzerv története azzal kezdődött, hogy Napóleon 1795-ben a Le Monde nevű újságban felajánlotta, hogy tizenkétezer frankos jutalmat ad annak, aki megoldja serege élelmezési nehézségeit.
A hirdetésre 1809-ben egy Nicolas Appert nevű sörfőző és cukrász jelentkezett. Zöldségeket tett üvegekbe, majd az üvegeket viasszal és huzallal légmentesen lezárta, és 100 Celsius-fokos vízbe tette. A baktériumok elpusztultak, és a zöldségek frissek maradtak. Így kezdték el edénybe zárva tartósítani az élelmiszereket. A találmány bevált, és a feltaláló meg is kapta Napóleontól a jutalmat, habár a jelenséget nem tudta megmagyarázni. Később Louis Pasteur ismertette az okát.
Egy évvel a konzerv feltalálása után a brit Peter Durand kezdeményezésére az üveget felváltotta az olcsóbb és strapabíróbb fémdoboz, amelynek hátránya az volt, hogy nehezen lehetett kinyitni. Aztán 30 év múlva feltalálták a konzervnyitót is.
Az első konzervgyárak a halászkikötőkben jöttek létre, ahol halakat tartósítottak. A munkát matrózok végezték, a dobozokba szardínia és makréla került.
Kapcsolódó oldal: Befőzés - Lap.hu
Fotó: Pixelio.de
Mettől meddig tart a nyári időszámítás Európában és az USA-ban?
Európában a nyári időszámítás napja változó, de mindig március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Tavasszal az órákat hajnali 1 órakor előre, majd ősszel hajnali 3-kor vissza kell állítani, hogy 2 óra legyen.
Az Amerikai Egyesült Államokban a nyári időszámítás március második vasárnapján kezdődik és november első vasárnapján ér véget, a viszonyítási pont itt is a hajnali 2 óra.
Kapcsolódó kérdés és válasz: Mi a tavaszi, nyári, őszi és téli napéjegyenlőség?
Milyen gyakran szellőztessünk?
Ez attól is függ, hányan tartózkodnak egy helyiségben. Ha csak egy valaki, akkor háromszor, de inkább ötször kell szellőztetnünk naponta. A szellőztetés időtartama a helyiség nagyságától függ. Általában öt-tíz perc alatt kicserélődik a levegő.
Hány éves korától ülhet a gyermek repülőre?
A gyermekkor – mint tudjuk - nagyobb rizikótényezőt jelent az utazás során. Ezt a nagyobb rizikót a gyermek megfelelő, utazás előtti felkészítésével és a szülőknek (kísérőknek) adott részletes tanácsokkal lehet csökkenteni.
A gyermekek nagyobb utazási rizikóját főleg az alábbi tényezők okozzák:
A gyermekek hőháztartása labilisabb, mint a felnőtteké. Ezért ők jobban ki vannak téve pl. a kiszáradás vagy a kihűlés veszélyének.A gyermekek ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben alacsonyabb, mint a felnőtteké, ezért a biomedicinális prevencióra (vakcináció, kemoprofilaxis) nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
A gyermekeket kisebb testtömegük miatt jóval óvatosabban kell gyógyszerelni és teljesen más dozírozású és hatóanyag-tartalmú gyógyszereket kell számukra adagolni, arról nem is beszélve, hogy a gyógyszer bevételével szembeni ellenállásuk kifejezettebb.
A gyermek statikai súlypontja rosszabb, mint a felnőtteké (nagyobb relatív koponyaméretük miatt), ezért pl. síelés közben könnyebben szenvednek balesetet.
A gyermekek viselkedése kiszámíthatatlanabb, önkontrolljuk és belátóképességük töredéke a tapasztalt felnőttekének: ezért veszélyérzetük is jóval kisebb.
A gyógyszerésztől a szülő nem csak saját magára, de gyermekére vonatkozóan is tanácsot fog kérni. A gyermekkel utazóknál az utazás céljainak és körülményeinek ismerete éppen olyan fontos, mint a felnőtteknél. A kérdésekre adott válaszoknál ezt figyelembe kell venni. Vegyük szemügyre tehát a gyakoribb kérdéseket.
Hány éves korától ülhet a gyermek repülőre?
A repülőtársaságok és az utazási orvostani szakemberek között ez sokáig vita tárgyát képezte, mert különböző légitársaságoknak különböző előírásai voltak ezen a téren. Mára már kialakult a konszenzus: a gyermek gyakorlatilag bármelyik életkorban utazhat, így a csecsemőkorban is. A repülőgép kabinjában uralkodó, a tengerszintnél kisebb nyomás nem káros a gyermekre, de a koraszülötteknél, krónikus keringési vagy légzési betegségben szenvedő gyermekeknél – éppúgy, mint a felnőtteknél – javasolt az utazás előtti orvosi tanácsadás.
Mint említettem, a gyermekeknek nincs élettapasztalata és veszélyérzete. Ezért a légi út során is fokozott figyelemmel kell kísérni. Utazni – éppen úgy, mint a gépkocsiban – csak bekötött biztonsági övvel szabad. Bizonyos kor alatt – légitársaságonként változóan – a gyermek ingyen utazhat, ha nem foglal el külön ülést – azaz a szülő ölében. Sok légitársaságnál megengedett volt, hogy a csecsemőt a szülő csak a karjaiban tartsa: azonban a fizika törvényei szerint, hirtelen magasságvesztésnél, a földi guruláskor a fékezésnél, a gyermek súlya többszörösére nő: azt emberi erővel nem lehet már megtartani. Ilyenkor mint a kilőtt puskagolyó, repül el a gyermek a kezünkből. Ezért mára már minden járaton kötelező a szülő biztonsági övéhez kapcsolható külön öv használata.
Ha repülőgép megsérül a magasban, a kabinból elillanhat a levegő, a repülőgép dekompresszálódik. Jól ismert, hogy ilyenkor az utasok feje felett lévő oxigénmaszk automatikusan aláhull, és azt az utasnak azonnal az orra-szája elé kell húzni. A felszállás előtt a biztonsági rendszabályok ismertetésekor ezt az utaskísérők világosan elmagyarázzák.
Nyilvánvaló, hogy ezt a műveletet a gyermek nem tudja magától megtenni. Minden aggodalmunk ellenére, először magunkat kell biztonságba helyezni, hogy azután a gyermeken tudjunk segíteni: tehát először magunkra illesszük a maszkot, majd csak azután a gyermekre.
Mozgásbetegség a gyermekeknél
A gyermekek vestibularis rendszere érzékenyebb, mint a felnőtteké, ezért az a tapasztalat, hogy a gyermekek több mint fele tengeri betegségről számol be a hosszabb gépkocsiút alatt. A gyermekek számára a megfelelő gyógyszerelés még nem teljesen tisztázott és elfogadott, ha lehetséges, inkább a szokásos fizikai megelőzéshez folyamodjunk: könnyű étkezés az út megkezdése előtt 3 órával, olvasás, videózás kerülése az út alatt, stb. Sedativumot ne, illetve helyette antiemetikumot (diphenhydramin) csak a legszükségesebb esetben adjon a szülő a gyermeknek.
Vakcináció a gyermekkorban
Hazánkban a kötelezően beadandó védőoltások széles skálája a gyermekeknek nagyfokú védelmet nyújt, mégis, a külföldi, endémiás területre való utazáskor indokolt, hogy a gyermekeket védőoltásban részesítsük, különösen akkor, ha valamilyen krónikus betegségben szenvednek.
Malária profilaxis gyermekkorban
Amikor a felnőtteknek indokolt a malária elleni védekezés, akkor a gyermekeknek is indokolt. Irodalmi adatok szerint az Európába behurcolt malária esetek 20%-át gyermekek hozzák be. A kemoprofilaxis nem véd a szúnyogcsípéstől (tehát a mechanikus védekezés nem elhagyható) de a betegséget megelőzi („megöli a parazitát, ha elhagyja a májat” ) és a kezelést a maláriás területről visszatérve is folytatni kell. Természetesen, az antimaláriás szereknek a gyermekeknél is van mellékhatása, azonban kevéssé pszichiátriai, mint inkább gastrointestinális jellegű.
Utazási hasmenés a gyermekkorban
A gyermekek ugyanolyan arányban esnek áldozatul az utazási hasmenésnek, mint a felnőttek. Mégis, amiért külön említést érdemel ez a betegség, az az, hogy egyrészt a diarrhoea általában a gyermekeknél lázzal is jár, másrészt pedig következményei komolyabbak lehetnek, mint a felnőtteknél, ezért nagyobb odafigyelést igényel. Talán mondani sem kell, hogy mindez vonatkozik a biztonságos étel-ital szabályok rigorózusabb betartására is.
A tej beszerzése - különösen az aggályos higiéniájú országokban - nehézséget okoz, illetve eredete sokszor kétséges. Ezért sok szülő tejport visz magával, és azt forralt vízzel helyben készíti el.
Bár a kutatások azt mutatják, hogy a gyermekek utazási hasmenése - gyengébb ellenálló képességük miatt - többnyire bakteriális eredetű, az utazási hasmenés kemoprofilaxisát a szakemberek többsége a gyermekeknél ellenzi, mellékhatásai miatt.
A gyermek könnyebben kiszárad, ezért a rehidráció alapvető fontosságú. Az intravénás folyadékpótlást elkerülendő, a gyermeket itatni kell. Saját praxisomban a sóspálcika - Cola kombináció sikert eredményezett: a gyermekek örömmel kihasználták a majszolás és a kólaivás szülői utasításra történt fogyasztását. A folyadékbevitel mellett így a glukózbevitel problémája is megoldott. A rehidrációt lassan, kis kortyokkal kell kezdeni, majd ütemesen folytatni. Az erőltetett hidráció hányást provokál.
Ha a csecsemő a gyakori diarrhoea miatt pelenka-dermatitisben szenved, azt cink-oxidos kenőccsel, különböző, A- és C-vitamin tatalmú olajjal, legvégső esetben hidrocortison tartalmú kenőccsel kell kezelni.
Forrás: Dr. Felkai Péter PhD: Utazásorvostani ismeretek gyógyszerészeknek
Mikor bújik elő az éti csiga a házából?
Mi kell ahhoz, hogy az éti csiga feléledjen dermedtségéből?
Télen és forró, száraz nyári napokon az éti csiga bebújik a házába, egy vékony bőrhártyával, mint egy ajtóval, elzárja magát a külvilágtól, mintha megdermedne. Így szendereg, csak eső után jön elő, hogy növényi részekből, korhadékokból álló táplálékát elfogyassza.
Igaz-e, hogy a varjú száz évig él?
A varjak körülbelül 8 évesen pusztulnak el, bár némelyik a 30 éves kort is megéri. Tehát tévhit az, hogy 100 évig élnek a varjak.
Mennyi ideig él a légy?
A kifejlett példány körülbelül három hétig él. Növények folyékony cukrával, állati vérrel, rovarokkal, bomlástermékekkel táplálkozik. A bomlástermékek elfogyasztása miatt fontos szerepet tölt be a táplálékláncban, ugyanakkor betegségeket is terjeszt, ezért inkább kártékonynak tartjuk.
Mikor hullat valaki krokodilkönnyeket?
A krokodilkönnyek hamis, színlelt könnyek. De mi közük van a krokodilhoz?
A krokodilok sem képesek igazi könnyeket hullatni. Könnyzacskójukból fehérjegazdag váladék ürül. Ez a folyadék védi a krokodil szemeit a kórokozóktól merüléskor. Amikor a krokodil a táplálékfelvételkor kitátja a száját, a nyomás hatására a szemük mögötti mirigyek működésbe lépnek, és a könnyekhez hasonló váladék kiürül. Kutatók már a világ több pontján megfigyelték, hogy a krokodil szeme könnyezik evés közben.
A krokodilkönnyek története
A mondás eredete, mely szerint krokodilkönnyeket hullat valaki, ha tettetésből sír, tisztázatlan: állítólag a 13. században egy Bartholomaeus Anglicus nevű francia szerzetes természettudományi enciklopédiájában olvasható, hogy a krokodilok gyászt színlelnek áldozataik elfogyasztásakor. A középkor után széles körben elterjedt, hogy a krokodil ravasz módon zokog, mint egy kisgyerek, így csalogatja és keríti be zsákmányát. Az elképzelés hátterében görög mesék szereolői, a hárpiák állnak, akiknek hasonlóan álnok viselkedést tulajdonítanak, mint a krokodilnak, mivel valójában a krokodil sem sír. Az igazság az, hogy a kis krokodilok felsírnak, miután kibújnak a tojásból. A krokodilmama ilyenkor nagyon agresszív lesz, így védelmezi utódjait.
A krokodilkönnyek szót újabban orvosi körökben is használják, ugyanis egyes arcidegbénulásban szenvedő betegek könnyeznek evés közben.
Mikorra alakul ki gyerekkorban az éleslátás?
Az éleslátás 4-5 éves korra alakul ki. Minden kisgyerek rövidlátó. Újszülött korban csak a hozzájuk közel hajoló arcokat és a közvetlen közelükben levő tárgyakat látják tisztán, és még kétévesen is némileg homályosan érzékelik a világot, csak mínusz 0,5 dioptriás a látásuk.
Hány éves korban hullnak ki a tejfogak?
A tejfogak 5-13 éves korban hullnak ki fokozatosan. Ha a maradandó fog csírája nem fejlődik ki, a tejfog hosszabb ideig is a szájüregben maradhat.
Az első fogcsírák már a méhen belüli életben, a terhesség 10. hetében megjelennek. A fogzás a gyerekeknél 6-12 hónapos korban kezdődik (előfordul, hogy már az újszülöttnek vannak fogak a szájában), és 2 és fél évesen már megvan a teljes tejfogsoruk, vagyis addigra mind a 20 foguk kinő. Miután egy tejfog kiesik, fél-egy év múlva kezd nőni a helyén az új fog.
A fogzás sorrendje: 6 hó: két alsó középső metsző, 8-12 hó: két felső középső metsző, 10-12 hó: két felső szélső metsző, 13-14 hó: két alsó szélső metsző, 15-16 hó: négy első zápfog 20-24 hó: négy szemfog, 36 hó: négy hátsó zápfog.
A felnőtt fogsor 28 fogból áll: 8 metszőfogunk, 4 szemfogunk és 16 őrlőfogunk (más néven zápfog) van. A 4 bölcsességfog nő ki legutoljára.
A tejfogak azért hullnak ki, mert aprók, ráadásul nincs gyökerük. Ahogy növekszik az állkapocs, eltávolodnak egymástól, és meglazulnak, végül egymás után kiesnek.
Mikorra alakul ki a jobb- vagy balkezesség?
Az első hónapokban gyakran még nem lehet tudni, hogy a gyereknek melyik keze lesz ügyesebb. Körülbelül kilenc hónapos korában már többet használja az egyik kezét, amikor a tárgyakért nyúl vagy valamit fog. Négy-öt éves korra erősödik ez a tendencia.
A balkezesség családi vonás, de nem feltétlenül öröklődik. Ha egy ikerpár egyik tagja balkezes, csak 50 százalék az esélye, hogy a testvére is balkezes lesz. Általában két balkezes szülő gyerekeinek kevesebb, mint a fele lesz balkezes.
Mikor menjünk aludni?
Az alvásszakértők szerint nem a lefekvés időpontja, hanem az alvás minősége lényeges. Az első két alvással eltöltött óra a legfontosabb. Ha ez az időtartam zavartalanul telik el, akkor megvan az esélyünk arra, hogy a szükségletünknek megfelelő napi alvásmennyiség után kipihenten ébredjünk. Ekkorra esik ugyanis az első mélyalvásos szakasz. Az, hogy ez éjfél előtti vagy utáni lefekvést követően érkezik el, nem meghatározó. A mélyalvást a lefekvés előtti oldott körülmények biztosításával, például olvasással, langyos tej illetve gyümölcs- vagy herbatea fogyasztásával segíthetjük elő.
Mikor veszünk levegőt életünkben először?
Születés előtt a magzat tüdeje nincs összeesett állapotban, fel van fújódva mintegy kétötödére, egy sajátos anyagnak köszönhetően, melyet a szervezete termel. Ez az anyag segíti a csecsemőt abban, hogy leküzdje a tüdeje léghólyagocskáiban keletkező felületi feszültséget akkor, amikor a tüdejébe az első levegővételkor levegő kerül a folyadék helyébe. A magzat már néhány héttel a világrajövetele előtt apró légzőmozgásokat végez, és ezeknek a gyakorló légvételeknek hatásaként a felesleges folyadék kiáramlik a tüdejéből.
Születéskor a csecsemő rekeszizma működésre kényszerül, megtörténik az első igazi levegővétel, és ezt általában hangos és erőteljes sírás kíséri.
Mikor érezzük, hogy pisilni kell?
A húgyhólyagfal izmai akaratlagosan nem szabályozhatók, de a közvetlenül alattuk, a medencefenéken, a hasüreg aljánál levő izmok igen. Egy izomköteg, a húgyhólyag-záróizom veszi körül a hólyag nyaki részét.
Vizeletürítés előtt néhány másodperccel a medencefenék lesüllyed és a húgyhólyag-záróizom a hasüreg aljának különféle más izmaival együtt ellazul. A vizelet akkor kerül a húgycsőbe, amikor a hólyagfal izomzata összehúzódik. Ezután következik a vizelet útjának végállomása: a húgycsövön át kiürül.
A nők húgycsöve körülbelül 4 cm hosszú és 6 mm átmérőjű és csak vizeletürítésre szolgál. A férfiak húgycsöve viszont 20 cm is lehet, és amint elhagyja a húgyhólyagot, kettős rendeltetésű csővé válik, mivel a spermát szállító kilövellővezetékek csatlakoznak hozzá a prosztata mirigyállományában. A férfi húgycsövének nyálkahártyáján a külső szájadék közelében spirál alakú redők vannak, így a vizelet keskeny, dugószerűen csavarodó áramlással ürül ki a húgycsőből, nem összevissza permetezve.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


















