Miért van piros szemünk a fényképeken?

Sötétben a pupilláink kitágulnak, hogy a látáshoz minél több fény juthasson a szemünkbe, annak kötőhártyájára. A vérerekkel dúsan átszőtt kötőhártya látszik olykor pirosnak a villanófénnyel (vakuval) készült fényképeken.

Némelyik fényképezőgép vörösszem-korrekció funkcióval is el van látva: mielőtt a vaku működésbe lép, az elővaku felvillan és a pupillák hirtelen összeszűkülnek, így a piros kötőhártya takarásban marad.

Fotó: Piqs.de
Letöltés: http://piqs.de/fotos/search/auge/158466.html

Miért nem esnek le az alvó madarak a fáról?

Azért, mert a karmaikkal biztonságosan kapaszkodnak. Az ágon ülve hátsó karmaikat behajlítják, így lábaikban az inak megfeszülnek, karmaik pedig bezáródnak.

A fogóreflex
A madarak karmaiban a fogóreflex automatikus. Amíg az embernek meg kell feszítenie az izmait, amikor valamit meg akar fogni, addig a madár akkor használja az izomerejét, amikor elenged valamit. A fogás az embernél cselekvés, viszont a madárnál egy passzív állapot.

Videó: Daloló madár egy vékony faágon (Youtube)
Fotó: Pixelio.de

Miért vagyunk reggel magasabbak, mint este?

Ennek az az oka, hogy a porckorongok napközben egy kissé megereszkednek, és éjjel újra megnyúlnak.

Mi a porckorong?
A gerincoszlopot 24 csigolya alkotja, melyek gyűrűszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Egymás fölött helyezkednek el, rugalmas párnácskák választják őket el egymástól. Ezek a párnácskák a porckorongok. A porckorongok zselészerű anyagból állnak, rostkötegek és szalagok veszik őket körül, amelyek hozzátapadnak a gerinccsontokhoz. A gyűrűk egymásra épülő üres része a központi idegköteg csatornája. A gerinc mozgásakor a porckorongok alakjukat változtatva nyelik el a mozgási energiát, és biztosítják a gerinc rugalmasságát. A porckorongok adják a gerinc hosszúságának majd kétharmad részét, és a test legnagyobb, saját vérellátással nem rendelkező részét alkotják. A súly természetesen felülről lefelé növekszik, így a csigolyák és a porckorongok is felülről lefelé egyre nagyobbak és erősebbek. A porckorongok lehetővé teszik, hogy a gerinc mozgást végezzen − normális esetben fájdalom nélkül. A porckorongok nélkül 30 centiméterrel alacsonyabbak lennénk. Öregkorunkra azért töpörödünk össze, mert a porckorongok elvékonyodnak.

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Miért zsugorodunk össze öregkorunkra?, Honnan tudhatjuk, hogy milyen magas lesz felnőttkorában egy gyerek?, Hány évesen érjük el a maximális testmagasságunkat?

Fotó: Pixelio.de

Miért okoz égő érzést a csípős étel a szánkban?

Amikor csípős étel kerül a szánkba, akkor azok az érzékelősejtek lépnek működésbe, mint a forró étel esetében. Az édes, a sós, a savanyú ás a keserű ízről más-más sejtek küldenek ingerületet az agyunkba. A csípős ízre viszont a forróságra érzékeny sejtek fogékonyak, ezért érzünk fájdalmat.

A csípős anyag nem oldódik vízben, ezért a vízivás ilyenkor nem megfelelő fájdalomcsillapító, mivel a víz a kellemetlen érzést kiterjeszti a torokra is. A növényi olajok és a tejtermékek azonban oldják, ezért szolgálnak fel az indiai éttermekben joghurtot és tejet az erősen fűszeres ételek mellé.

 

Fotó: Pixelio.de

Miért zsibbad a lábunk, amikor guggolunk?

Hosszú, kényelmetlen fekvés vagy ülés, guggolás után, ha például keresztbe tett lábakkal vagy törökülésben ülünk, elgémberednek a végtagjaink. Általában erre egyformán reagálunk: megrázogatjuk, megdörzsöljük elzsibbadt testrészeinket, és néhány perc múlva megszűnik a kellemetlen érzés. Néha azonban egy óráig is eltarthat a bizsergés.

A zsibbadás hátterében nem az áll, hogy a kényelmetlen testhelyzetben az erek megnyomódnak. Az igazság az, hogy az idegrostkötegek rosszul vezetik az ingereket. Az érintett végtagokból az adott idegrostkötegen át érkező ingerek az agyba érve eltorzulnak, és ez váltja ki a rossz érzést.

A kellemetlen érzést a pozíció megváltoztatásával, mozgással lehet enyhíteni, megszüntetni. Amennyiben a panaszok mégis megmaradnak, ajánlatos orvoshoz fordulni, mert a zavar hátterében esetleg egyéb dolog lehet, például gerincprobléma is okozhatja.

Fotó: Pixabay.com
Letöltés: http://pixabay.com/hu/reflection-l%C3%A1b-egyed%C3%BCl%C3%A1ll%C3%B3-chicago-71070/

Mi köze van a téliszaláminak a télhez?

A téliszalámiról sokáig az a hír járta, hogy kiváló minősége miatt egész télen eltartható, ezért sokáig csak télen készült. Azonban nyáron is hosszú ideig eláll hűtés nélkül. Magyarországon Herz Ármin készített először téliszalámit, aki hajózási vállalkozó lévén sokat utazott, és olasz hentesektől eltanulta az előállítás folyamatát. 1888-ban Magyarországon megalakult a Herz szalámigyár, és a téliszalámi védjegyet kapott: az eredeti címkéjén egy H betűvel kombinált világítótorony látható. Egyedi és titkos recept alapján 100 napig készül, a benne lévő természetes alapanyagok és illatos fűszerek teszik különlegessé.

A Herz emblémát megtekintheted itt >>

 

 

Kapcsolódó kérdés és válasz: Mit jelent a "hungarikum" szó?

Miért kanyarodik a csigalépcső az óramutató járása szerint?

A csigalépcső építés a lovagkorban kezdődött. A várakban gyakran harcok dúltak, és mivel a legtöbb lovag jobbkezes volt, ezért a lépcső kanyarodásának irányát is ennek megfelelően kellett kialakítani, hogy a lovag eredményesen támadhassa meg ellenfelét, és szükség esetén meg is védhesse magát.

Miért lyukas a sajt?

A titok az érlelésben rejlik. A sajtkészítés elején a tejhez speciálisan tenyésztett baktériumokat adnak, amely az érlelés során széndioxidot termel, így buborékok keletkeznek benne. A gáz nem tud távozni a sajt állományán és kérgén keresztül, ezért a sajtmasszában üregek keletkeznek. Ezek a sajt lyukai. A lyukak nagysága függ a baktériumok fajtájától, mennyiségétől, és a sajtmassza keménységétől függ. Például az ementálit hetekig 23 Celsius-fokos érlelőkamrában tárolják, így alakulnak ki benne a jellegzetesen nagy lyukak.

Miért az oroszlán Velence jelképe?

A szárnyas oroszlán Szent Márkot, Velence védőszentjét jelképezi. Számos épület díszítőeleme. Velence zászlaján is látható: fejét glória övezi, mancsával pedig egy nyitott könyvet tart, amelyben egy latin mondat olvasható: „Pax tibi Marce, evangelista meus”, azaz: „Béke neked, Márk, én evangélistám.” Márk Velence felé tartva egyszer viharba keveredett a tengeren, és ekkor mondta ezt neki egy angyal. Az oroszlán lába alatt látható kék sáv a tenger jelképe, Velence tengerek feletti uralmát hirdeti.

Márk eredeti neve János volt, beavatásakor kapta a Márk nevet. A Marcus név eredete a „marco” szó, amely „nehéz kalapács”-ot jelent. Arra utal, hogy Márk úgy formálta az embereket, mint a kalapács a vasat. Beavatása során Márk az Oroszlán csillagkép szellemi lényeinek segítségét használta fel. Az oroszlán az erős akarat és a bátorság jelképe, és Márkot is ezek a tulajdonságai tették a térítő munkában eredményessé és az emberek által ismertté.

Forrás: Olaszországban gyerekkel
Fotó: Pixelio.de

Miről kapta a "pina colada" a nevét?

A pina colada szó szerinti jelentése: szűrt ananász. A pina colada koktél kókusztejet, szűrt ananászt és rumot tartalmaz, és a nyugaton legkedveltebb trópusi italok egyike.

Eredetileg Coco-loco volt a neve. Az 1900-as évek első felében a spanyol Ramon Monchito Marrero alkotta meg, aki a Karib-szigeteken, egy szálloda bárjában dolgozott. Ettől kezdve a vendégeket egy pohár Coco-Locóval üdvözölték.

Ez a szokás egészen addig tartott, amíg a kókuszvágók uniója sztrájkot hirdetett a szálloda ellen. Kókusz hiányában Ramon az italt levágott tetejű, kivájt ananászokban, szívószállal szolgálta fel, tört jeget adott hozzá, és az új italt elnevezte pina coladának, vagyis szűrt ananásznak.

 

A pina colada receptje (nosalty.hu)

Miért tartják sokan szerencsétlen napnak a pénteket?

Jézus állítólag pénteki napon halt meg, ezért sokak hite szerint a pénteki nap balszerencsét jelent. A keresztre feszítésről való megemlékezés is Nagypénteken történik. Egyes vallásos dokumentumok Jézus halálának napját i. sz. 33. április 3-ra, péntek estére teszik. Az, hogy kora vagy késő este állt be a halál, kétséges, mivel a zsidóknál a nap vége régen a naplemente időszakára esett.

Kapcsolódó kérdés és válasz: Mit jelent a "péntek" szó?

Fotó: Pixelio.de

Miért viszket a szúnyogcsípés?

A szúnyogok leginkább meleg nyári estéken lendülnek támadásba. A csípés helye nem rögtön a szúrás után, csak néhány perccel később kezd el viszketni és megduzzadni. A test immunrendszere így reagál a szúnyogok nyálában levő idegen proteinekre. A nyálat azért juttatatják az általuk ejtett bemetszés helyén a vérbe, hogy az ne alvadjon meg, amíg szívják.

Ezek a vérszívók egyébként nem táplálékként használják az emberek vérét, ugyanis növényi nedvekkel táplálkoznak. Csak a nőstények csípnek, mert a bennük érlelődő, megtermékenyített peték fejlődéséhez szükségük van a vérre. A nőket és gyerekeket jobban „szeretik”, mert magasabb a testhőmérsékletük a férfiakénál. Egyszerre kb. a testsúlyukkal azonos mennyiségű vért képesek kiszívni.

A szúgyogcsípést azért nem ajánlatos vakarni, mert így az immunrendszer által kiválasztott hisztamint nagyobb felületen oszlatjuk szét, ami fokozza a további kiválasztódást, és a viszketés erősödni fog, a csípés csak jobban megdagad és kipirosodik. Inkább hűteni kell, ami folyadékkal, akár a saját nyálunkkal is elérhető.

Fotó: Pixelio.de

Miért nem szabad enni és inni a műtét előtt?

Az altatás előtt legalább hat órával nem szabad enni, előtte négy órával pedig nem szabad inni. Ennek az az oka, hogy az altatás közben amellett, hogy eszméletünk és fájdalomérzetünk megszűnik, védekező reflexeink sem működnek. Nyelési reflexünk kikapcsol, ezért ha a gyomrunkban levő félig emésztetlen táplálék a torkunkba kerülne, belélegeznénk, és ez súlyos tüdőgyulladás kialakulásához vezetne.

Fotó: Pixelio.de

Miért jár fájdalommal a gyulladás?

A gyulladás helyén duzzadás, melegségérzés jelentkezik. A duzzadás, a genny nyomja a környező ereket és szerveket, és ez fájdalmat kelt, amely az említett okból gyakran más testrészekbe is kisugárzik.

Fotó: Pixelio.de

Miért viselnek zöld köpenyt az orvosok a műtőben?

Az orvosok azért hordanak zöld színű köpenyt a műtőben, mert a zöld a piros kiegészítő színe. Amikor hosszan nézünk egy színt, a szem retinája megjegyzi a kiegészítő színt. Műtét közben az orvos sokáig nézi a piros vért, és amikor felnéz, mindent zöldnek lát. Zöld környezetben ez kevésbé zavaró. 1960-ig a fehér köpeny viselése volt érvényben, és a műtőhelyiség fénye a pirossal szemben vakítóan hatott.

Miért nem csíp a csalántea?

A csalán fullánkos szőrszálaiban levő hangyasav okozza a csípő, égető érzést. Ha ez így van, akkor a csalántea miért nem csíp?

A növény latin neve (urtica dioica) is erre a jellegzetes tulajdonságra utal, ugyanis az „uro” szóból származik, amelynek jelentése: „éget”. Ha a szőrszál vége fizikai hatásra megsérül, akkor a benne található irritáló nedv a bőr alá kerülve kellemetlen érzetet kelt: a csalán csípte bőrfelület kipirosodik, viszket, felhólyagosodik.

Az általunk gyógynövényként ismert csalán azért nem csíp, mert belsőleg szárítva és forrázva alkalmazzuk, és ez a két eljárás kioltja a kellemetlen hatást. A csalán kiváló gyógynövény: megtisztítja a vért a káros anyagoktól, fokozza az emésztést és a vizelet kiválasztását, csillapítja a gyulladást, erősíti az immunrendszert. Támogatja a méregtelenítő és a fogyókúra eredményességét, mivel salaktalanítja a szervezetet.

A benne lévő vitaminok és ásványi anyagok gyógyítóan hatnak az emberi testre. Főként B- és C-vitamin, valamint vas és magnézium tartalma miatt értékes növény. A C-vitamin erősíti a szervezet védekezőképességét, a B-vitamin és a magnézium nyugtatja az idegeket, a vas gyógyítja a vérszegénységet. A flavonoidok és a karotinoidok a rák megelőzésében segítenek.

Fotó: Pixelio.de

Miért egészséges táplálék a csicseriborsó?

A csicseriborsó 20%-a fehérje, valamint gazdag ballasztanyagokban, ezért eltelíti a gyomrot és a beleket, hamar a jóllakottság érzetét kelti. A belekben serkenti az emésztési folyamatokat, így a benne levő tápanyagok könnyebben felszívódnak. A hús is laktató és fehérjedús, mégis inkább lassítja az emésztést, és kellemetlen, álmos állapotot előidéző jóllakottságot okozhat, emellett a sok hús árt az egészségnek, vagyis a növényi fehérjék (pl. a szójában, a csicseriborsóban, a fehérbabban) értékesebbek.

Csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal javítja a szervek vérellátását, és gátolja a vérrögök kialakulásának kockázatát. A terhesség idején is nélkülözhetetlen tápanyagforrás lehet, mert a benne található folsav hozzájárul a sejtek növekedéséhez és osztódásához. A folsav hiánya súlyos gerincbetegséget okozhat a születendő gyermeknél, ezért lényeges a pótlása.

A csicseriborsó az alapja a közel-keleti eredetű falafel nevű ételnek, amelyet fasírt formájában zöldségekkel szolgálnak fel pitában. A receptjét megtekintheted itt. >>
További csicseriborsó receptek >>

Mi az oka, hogy félrenyelünk?

Evés közben a gégefedő elzárja a légcsövet, hogy a táplálék ne a tüdőbe jusson, hanem a gyomorba. Hirtelen nyelés vagy nevetés közben néha a gégefedő félrecsúszik, és egy kevés étel vagy ital a légcsőbe jut, ami köhögési ingert vált ki. Ezt nevezzük félrenyelésnek.

A félrenyelés okozta kellemetlen érzés, a köhögés hamar elmúlik, ha a köhögő személy hátára tenyérrel többször rácsapunk. Gyerek esetében a tenyércsapáshoz a gyereket arccal lefelé, a térdünkre fektessük.

Fotó: Pixelio.de

Miért fut ki forraláskor a tej?

Ha nem figyelünk, a forrásban levő tej könnyen kifuthat. Ezt úgy előzhetjük meg, ha az edényt gyorsan levesszük a tűzről, amikor a tej felszíne emelkedni kezd, és rajta képződött hártyára ráfújunk.

A felforrt tej felszíne azért emelkedik meg, mert a meleg hatására a tejben kis felületű buborékok keletkeznek, és habzást okoznak. A hab a tej felszínén összefüggő hártyát képez – amit a köznyelvben pillének nevezünk -, és az alatta felgyülemlő gőz megemeli a folyadékot a hártyával együtt.

Kapcsolódó oldal: Tej - Lap.hu
Fotó: Pixelio.de

Miért együnk aludttejet, joghurtot, kefirt?

A kaukázusi balkárok, abházok, azerbajdzsánok és örmények kefirt esznek csecsemőkoruktól a késő öregkorukig, és a világ azon vidékei közé tartoznak, ahol az emberek különösen magas kort érnek meg. Ezeken a tájakon a száz éven felüliek száma messze meghaladja az átlagot. Ritka itt a rákbetegség, és szinte ismeretlen az emésztési zavar. A kefirnek nagy szerepe van ebben. A hosszú élet tudományának és a jógának egyik 2000 éves alapkönyve, a Bhagavad Gita is a tejet és a tejterméket az erény ételei közé sorolja.

A kefir a vastagbélben megfékezi a mérgező és rothasztó baktériumok elszaporodását, helyreállítja a bél normális baktériumflóráját. A vastagbélbe jutó tejsavbacilusok segítenek az állati fehérjék, zsírok és növényi rostok lebontásában is. A joghurt és a kefir tehermentesíti a májat, javítja működését, csökkenti a súlytöbbletet, mert telítő, de kevés belső energiát tartalmazó étel. Tejszín vagy tejföl helyett joghurttal, kefirrel elkevert gyümölcslevesek és -mártások, főzelékek, müzlik, gabonaételek, gyümölcsturmixok igen ízletes, tápláló, ugyanakkor kevéssé hizlaló ételek.

 

A kefir elősegíti a légzőszervi betegségek (légcsőhurut, hörghurut, asztma), gyomor- és bélbajok, emésztési zavarok (fekély, hurut, savtúltengés, székrekedés, gázképződés, bélgyulladás), epebántalmak, magas vérnyomás, vesebaj, idegesség gyógyulását, javítja a szívműködést.

Azok, akik a tehéntejre érzékenyek, emésztési és más zavarokkal reagálnak, vagy bélrendszerükből hiányzik a tejcukrot lebontó enzim, ezért náluk a tejivás kínzó görcsöket, hányingert, bélkorgást, hasmenést okoz, a kefirt, joghurtot, az aludttejet általában jól tűrik, mivel ezekben – egyebek között – a tejcukor már bontott formában van jelen.

Mi a helyzet a gyümölcsjoghurttal?
A Tudatos Vásárlók Egyesülete tizenöt terméket vizsgált meg, és azt találta, azok inkább az édességek közé illenek, nem az egészséges élelmiszerek közé.

Fotó: Pixelio.de