A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Környezet és természet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Környezet és természet. Összes bejegyzés megjelenítése

Mi a tavaszi, nyári, őszi és téli napforduló?


A napforduló az az időpont, amikor a Nap merőlegesen áll az Egyenlítő felett. Ilyenkor a nap egyforma hosszú a Föld északi és déli féltekén. Az északi félgömbön a tavaszi napforduló azonos időben van a déli félgömbön az őszivel, és ez megfordítva is így van.

A tavaszi napforduló napja március 21., az őszi időpontja szeptember 22. Egy-két nap csúszás előfordulhat.

A nyári napforduló június 21-re esik, amikor a csillagászati nyár kezdetét veszi. Ekkor a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. A Nap a leghosszabb utat ezen a napon teszi meg az égen, és a Ráktérítő magasságából merőlegesen tűz a földre. Ez a Rák jegyének kezdete is. A déli félgömbön ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ezért itt ekkor az éjszaka a leghosszabb.

A téli napforduló napja december 21., amikor a legkisebb szögben érik a Nap sugarai a Földet, ezért a leghosszabb az éjszaka. Ettől kezdve minden nap körülbelül egy perccel később sötétedik.

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Mitől függ, hogy mikorra esik Húsvét?, Mettől meddig tart a nyári időszámítás Európában és az USA-ban?

Fotók: Piqs.de

Mit jelent a "kikelet" szó?


A kikelet szó a március hónap egyik megnevezése. A köznyelvben nem használjuk, inkább az irodalmi nyelvben találkozunk vele. 500 évvel ezelőtt az elindulás, a kezdet szó rokon értelmű megfelelője volt. A természet ébredésén kívül az év kezdetére is utalhat. Az ókori Rómában az év március hónappal, a napéjegyenlőség havával indult, újév napja március idusára, vagyis március 14-re esett.

Weöres Sándor: Újesztendő

Új esztendő küszöbét
hó fedi,
örökzöldjét zivatar
tépkedi.

Újesztendő fut tovább:
fény-özön,
virágnyitó kikelet
ránk köszön.

Aztán az év közepe,
nyár heve,
megérik a gabona
sűrüje.

Túl az esztendő felén
itt az ősz,
piros, kék gyümölcs virít,
lomb esőz.

Túlsó küszöbét megint
fedi hó.
Ha nem töltöd hasztalan,
az a jó.

Fotó: Piqs.de
Letöltés: http://piqs.de/fotos/search/Fr%C3%BChling/92265.html

Miből van a szegfűszeg?


A szegfűszeg szeg alakú, de valójában egy fán termő virág szárított bimbója. A fa, amelyről a szegfűszeg származik, Afrika trópusi részén, Madagaszkáron és Zanzibáron terem. Maga a virág halványlilás rózsaszín árnyalatú, a fűszert pedig, amelyet ismerünk, a pirosas bimbókból állítják elő. A zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják ki, eközben megbarnulnak és szög alakúvá válnak.

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Milyen fából készül a fahéj?, Mi a garam masala?, Mit jelent a "vanília" szó?, Miért a világ legdrágább fűszere a sáfrány?

Fotó: Pixabay.com
Letöltés: http://pixabay.com/hu/szegf%C5%B1szeg-h%C3%A1tt%C3%A9r-f%C5%B1szerek-aroma-20122/

Mi a tinktúra?


A tinktúra növényi részekből vagy vegyi anyagokból készülő, alkoholos vagy vizes-alkoholos oldat. Az áztatás 6-8 napig tart, az áztató folyadék ajánlott hőmérséklete 10-30 Celsius-fok. Melegebb helyen az alkohol elpárolog, és az oldat veszít hatékonyságából. Áztatás után a folyadékot vászonkendőn (pl. tiszta textilpelenkán) át kell szűrni.

Tinktúrát recept alapján bárki készíthet gyógyszertárban beszerezhető 96%-os alkohol felhasználásával, és a keletkező oldat évekig eláll. Pár cseppet vízbe, teába téve gyógyitalt állíthatunk elő. Gyógytea, gyógyszerek alkalmazása mellett betegségek orvosolhatók vele. Például a medvehagymás tinktúra lassítja az öregedést: érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívbetegségek, szellemi hanyatlás ellen alkalmazható. A fokhagyma cseppek értisztításra, a szív működésének javítására valók. A propoliszos tinktúra baktériumok és gombák okozta betegségek ellenszere lehet; elmulasztja a köhögést és a megfázással járó egyéb panaszokat, nyugtató, gyulladáscsökkentő hatású. Az echinacea cseppek télen immunerősítőként, influenza megelőzése céljából szedhetők.
 

Miből van a hintőpor?


A hintőpor előállításakor legfontosabb alkotóelemét, a magnézium-szilikátot (más néven talkumot) finomra őrölik. Sokak szerint a hintőpor veszélyes anyag, mert apró szemcséi sokáig lebegnek a levegőben, és belélegezve a tüdő legtávolabbi zugaiba is eljuthatnak, és tüdőgyulladást vagy egyéb légúti fertőzést, legrosszabb esetben halált okozhatnak. A gyermekorvosok is gyakran emiatt próbálják lebeszélni az anyákat a hintőpor használatáról.

Fotó: Pixelio.de

Melyik földrészen nincs ország?


Egyetlen olyan földrész van, ahol az éghajlati viszonyok nem tették lehetővé, hogy országok alakuljanak ki rajta. Ez az Antarktisz, ahol olyan hideg van, hogy télen száraz hó esik, amely nem tapad össze.

Videó: Időjárás az Antarktiszon, Az élet fagyos szigete (Youtube)
Fotó: Pixelio.de

Mi a borvirág?


A bor felszínén vékony, pókhálóhoz hasonló réteg képződik („megvirágosodik”), majd megvastagszik, ha sokáig tartják nem teli palackban vagy hordóban. Ezt a réteget penészsejtek alkotják, amelyek oxigén hatására szaporodnak el. Oxidáló hatást fejtenek ki a borra, így annak a minősége romlik, veszít sav- és szesztartalmából. A borvirág ellen úgy lehet védekezni, ha a bor tartályát tele tartják, és dugóval az oxigéntől elzárják.

A borvirág (más néven rosacea) nevű bőrbetegség 40-60 éves korban alakulhat ki, faggyúval telt arcbőrön. A bőrön időről-időre rohamszerűen, égő érzést okozó apró, piros foltok jelennek meg, amelyek begyulladnak, begennyesednek. Orvosi recept alapján beszerezhető krémmel kell kenegetni. Az erősen fűszeres ételek, a magas vérnyomás, az arc nem megfelelő tisztítása, a káros környezeti hatások (pl. nyáron a napégés) elősegíthetik a kialakulását, illetve hátráltathatják a gyógyulását. 

A virágok között is akad borvirág (latin nevén Bouvardia). Piros, rózsaszín vagy fehér színű, sátor virágzatú.

Fotó: Pixabay.com
 

Mit jelent a „január” szó?

Janus szobor a Vatikáni Múzeumban

A január hónap Janus római istenről kapta a nevét. A görög istenek között Janusnak nincs megfelelője (mint pl. a római Jupiter a görög Zeusz, vagy a római Vénusz a görög Afrodité), de őt tartották a legrégebbi és legszentebb istennek. Rómában a király is hozzá imádkozott, még Jupiternél is jobban tisztelték.  

Minden kezdet isteneként a római hit szerint a folyókat, a patakokat és a forrásokat is ő fakasztja, ezért is nevezték el róla az év első hónapját, noha sokáig úgy tartották, hogy az év tavasszal, a Kos havában kezdődik el. A nap és a világosság istene lehetett, az ősisten maga, ezért az ajtókat, a kapukat és a fedett átjárókat neki szentelték, ezért látható Olaszországban ezeken a helyeken a kettős Janus-fej a legfőbb díszítőelemként.  

Általában kapus alakjában jelenik meg, ahogy kulcsot és pálcát tart a kezében, körszakállat visel, és kétarcú. Mintha két fej nőtt volna össze tarkótájékon: egyik arc fiatal, a másik öreg, az egyik hátra, a másik előretekint. A fél arc önmagában csak félsiker, szükség van a másikra is, hiszen múlt nélkül nincs jövő, csak tapasztalatok és tanulás útján élhetjük meg jól a jövőt.
 
Fotó: Wikipédia

Mi a jelentése a koccintásnak?


A koccintás mágikus jelentésű, arra a több évezredes hitre vezethető vissza, hogy az érintésnek varázsereje van. Ha megérintünk valakit, a lelkét érintjük meg, az erőnkből adunk neki. Lelkünk kicserélődik, jelképesen testvérré válunk. Saját biztonságunk érdekében is koccintunk, hiszen a lélekcserét kifejező koccintás után már nem árthatunk egymásnak, baráti kapcsolat alakul ki köztünk.

A jogi életből maradt ránk ez az ünnepélyes hangulatú szokás. Régen gyakori volt a szerződéskötések végén a koccintás. Baráti beszélgetések közben is sokszor előfordul, hogy a hangsúlyos mondatok után a felek áldomást isznak.

Fotó: Pixelio.de

Hogyan lehet tejjel titkos üzenetet írni?


Ha azt szeretnéd, hogy a leveledet más ne tudja elolvasni, csak az, akinek küldöd, akkor tejjel egyszerűen láthatatlanná teheted az írásodat. Márts tejbe egy tisztára mosott töltőtollat vagy egy vékony ecsetet, és írj vele fehér papírlapra. Ha a tej megszárad a papíron, láthatatlanná válik. A levél címzettje úgy tudja elolvasni az üzenetet, ha egy meleg vasalóval néhányszor átsimítja.

Fotó: Pixelio.de

Milyen a feszített víztükör?


A feszített víztükör azt jelenti, hogy a medencében a víz teljesen ellepi a medencét, és átbukik a szélén. Ennek az az előnye, hogy a víz áttetsző, ugyanis a felszíne kevésbé hullámzik, mint a süllyesztett víztükör esetében, ahol a medence széle és a víz közti távolság 15-50 cm. Esztétikai szempontból szintén kedvező megoldást jelent, hogy a medence falán nem láthatóak vízkő- és egyéb lerakódások.

Fotó: Pixelio.de

Mi a lanolin?


 
A lanolint a kozmetikai ipar gyakorta használja krémek, kenőcsök, szappanok (pl. babaszappan) előállításához. A gyapjú zsiradékából állítják elő. Gyapjúzsírnak, gyapjúviasznak is hívják, a gyapjú mosásakor savak hozzáadásával zsírréteg formájában elkülönül a víztől. Tulajdonképpen a juh verejtéke, és már az ókorban használták. Sárgásfehér színű, szagtalan, 40 Celsius-fokon olvadó anyag. A tisztított lanolint 1885-ben Liebreich hozta létre. A kozmetikai termékek a lanolin mellett többek között 20 % olívaolajat, valamint különféle illóolajokat is tartalmaznak.

Videó: Hogyan készül a lanolin? (Youtube)
Fotó: Pixelio.de

Miért hasznos az iszapfürdő?


Az iszapfürdő lényege, hogy gyógynövényes gőzben, szaunában iszapot kennek a testre. A természetben fellelhető iszapot használják hozzá. Napóleon is javasolta a katonáinak, miután Egyiptomban megtapasztalta az iszapfürdő előnyeit.

Az arabok szaunában iszappakolást kennek a bőrre, majd gyógynövényes gőzt engednek a kabinba, és kb. 50 Celsius fokosra melegítik a levegőt. Az iszap leszedésekor az elhalt hámsejteket is leradírozzák. Végül egy meleg zuhany után ápoló olajjal kenik be testet.
Az iszap tovább tartja a meleget, mint a víz, így a testet is melegen tartja, és a benne levő anyagok a meleg hatására a bőr kitágult pórusaiba könnyen beszívódnak. Nyilvános helyeken higiéniai okokból ezt a fajta fürdőkúrát egyidejűleg csak egy személy veheti igénybe. Otthon, a saját fürdőszobánkban is iszapfürdőzhetünk, ha megfelelő, testápolásra alkalmas iszapot szerzünk be hozzá. Az interneten lehet rendelni ilyet.

Az iszap kedvező tulajdonságai:
Salaktalanít, méregtelenít, gyorsítja az anyagcserét.
A bőrön keresztül ellátja a testet vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel.
Fiatalít, megújítja a sejteket.
Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, hormon- és izomaktiváló tulajdonságokkal rendelkezik.
Javítja a bőr és az alatta levő szövet vérellátását, ezzel segíti a fölösleges só, víz és a mérgek távozását.
Feszesíti, regenerálja a bőrt.
Javítja a közérzetet. Mélyreható, megnyugtató hatású.
Megszünteti az ízületi problémákat.

Fotó: Pixelio.de

Mi a jacuzzi?


A jacuzzi olyan kád vagy medence, amelybe fúvókákon át levegőt és/vagy erős vízsugarakat pumpálnak. Magyarul pezsgőfürdőnek, masszázskádnak vagy masszázsmedencének is hívják. A légbuborékok gyengédebben, nagyobb testfelületet, míg a vízsugarak erőteljesebben, egy-egy kisebb felületet masszíroznak. Egyes típusoknál a fúvókákat külön lehet szabályozni.

Jacuzzik főleg a wellness-központokban, spa-létesítményekben, szállodákban üzemelnek, de egyre inkább terjednek a magánfelhasználók körében is. Az orvosi terápiában is alkalmazzák, ezért kórházakban, gyógyászati központokban is előfordul. Fedett és kültéri változatok egyaránt léteznek. Vannak kisebb, egy-két személyes kádak, de a nagyobb masszázsmedencék akár nyolc-tíz személyt is képesek egyszerre befogadni.

A gyógyászati felhasználásban kombinálni szokták szín-, hang- és aromaterápiával is. A pezsgőfürdő enyhítheti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, reumatikus panaszokat, hát- és derékfájást, csontritkulást, alvászavarokat, diabetikus vagy asztmatikus panaszokat. A víz alatti masszázs serkenti az anyagcserét és javítja a vérkeringést. Már meglévő betegségek esetén, főleg a szív- és érrendszeri, illetve a reumatikus panaszok területén az orvos tanácsát is ki kell kérni, mert nem egy ilyen betegségnél szükséges a medencében töltött idő és a vízhőmérséklet pontos meghatározása és betartása. Visszeres panaszok esetén sem tanácsos hosszasan időzni a meleg vizű pezsgőfürdőben.


Különösen ügyelni kell a higiéniára, ugyanis a meleg vízben könnyen elszaporodhatnak a különféle kórokozók, főleg baktériumok és gombák. Egyesek ezek közül a víz erőteljes mozgatása révén még a levegőbe is kerülhetnek, így a fürdőző személy belélegezheti őket, és a tüdőbe is bejuthatnak. A nem eléggé tisztán tartott jacuzzikat ezért néha még az ún. légionárius-betegségért, illetve az ehhez kapcsolódó tüdőgyulladásért is felelőssé teszik. Ha a víznek már kellemetlen szaga is van, akkor szinte biztos, hogy képes betegséget okozni. Az ilyen esetekben csak akkor szabad a jacuzzit újra használatba venni, ha a vizet leengedjük és a kádat teljesen kifertőtlenítjük. A legjobb módszer a fertőzések megelőzésére, ha minden használat után friss vizet használunk, akárcsak a fürdőkádban.
Azonban a fúvókákhoz vezető csöveket is rendszeresen tisztítani kell, mert különben ezekben egy ún. biofilm képződik, amely a következő használatnál fekete golyócskák formájában belekerül a kádba.

Az első jacuzzikat a múlt században gyártották. Az olasz bevándorló Jacuzzi fivérek Amerikában 1956-ban orvosi célokra kifejlesztettek egy hordozható hidroterápiás pumpát. A mai értelemben már jacuzzinak nevezhető szerkezetet 1968-ban Roy Jacuzzi konstruálta meg, ebben voltak fúvókák és pumpa is. Azóta már számtalan cég állít elő ilyeneket, de a legtöbb nyelvben továbbra is a feltalálók nevét hordozzák (de pl. a németben elterjedtebb a Whirlpool elnevezés).

Fotó: Pixelio.de

Mit jelent a spa?


A „spa” szó latin eredetű, a „sanus per aquam” (egészséges a víz által) kifejezés rövidített változata. A víz jótékony hatását a spa létesítmények, a gyógyfürdők, a wellness központok és szállodák sokoldalúan kihasználják. A víz sajátos fizikai tulajdonságai (tömege, hőmérséklete, felhajtóereje) révén kedvezően befolyásolja az ember általános állapotát. A termálfürdő, a pezsgőfürdő, az élményfürdő stb. felfrissít és ellazít. A vízben található anyagok (fürdősók, ásványi anyagok, gyógyiszap, illóolajok) beszívódnak a bőrbe, illatanyagaik a légutakon keresztül eljutnak az agyba, gyógyítják a testet és a szellemet, erősítik az immunrendszert. A spa ma már nemzetközi fogalom.

Fotó: Pixelio.de

Mi a liposzóma?


A liposzóma alapanyaga a lecitin. Apró golyócskákból áll, amelyek vizet és zsírt tartalmaznak. Ezek közvetítő szerepet játszanak, elősegítik a hatóanyagok beszívódását a bőrbe. A „liposoma” szó görög eredetű, a „lipos” (= zsiradék) és a „soma” (= test) összetételéből keletkezett.

Fotó: Pixelio.de

Mi a gőzfürdő?


A gőzfürdő nem azonos a szaunával. Hőmérséklete alacsonyabb, mint a szauna hőmérséklete (35-40 Celsius fokos), páratartalma azonban sokkal magasabb (90-95 %-os). A gőzfürdő ellazítja az izmokat, tisztítja a légutakat, kiválóan méregtelenít, a bőr pórusait kitágítja és kitisztítja, fokozza a faggyúmirigyek elválasztását, élénkíti a vérkeringést, oldja a légutak nyálkahártyájának hurutját.

Azzal, hogy átmelegíti a testet, oldja az izmok és a lélek merevségét, és akár egy kiadós séta, segít a gondolatok átértékelésében.

A gőzfürdőben rövid idő alatt erős izzadás lép fel, de a magas páratartalom miatt az izzadság párolog el, ezért hőtorlódás következik be. (A fokozott pára miatt nem ajánlatos törülközőt bevinni, mert átnedvesedik!) Ez nagy megterhelés a szív és a vérkeringés számára, ezért 10-15 percig szabad igénybe venni. A felhevült testet langyos, majd hűs fürdőben fokozatosan kell lehűteni, majd legalább fél órát kell pihenni. A nagyfokú terhelés miatt a betegek a gőzfürdőt csak orvosi engedéllyel használják!

Fotó: Pixelio.de

Miből van, és mire jó a selyemfűméz?


A selyemfűméz igazi hungarikum, mivel csak Magyarországon kapható. A Duna-Tisza közén, az alföldi erdők szélén vadontermő selyemfű (további nevei: selyemkóró, papagájvirág, vaddohány) nektárját tartalmazza, vagyis más mézekkel ellentétben nem virágporból van. A többi méztől abban is különbözik, hogy lassabban kristályosodik. Virágai kellemes illatúak, termése pedig tollas madárhoz hasonlít, ezért nevezik papagájvirágnak is. Régebben felvetődött, hogy termését textilipari célra lehetne használni, mint a gyapotot, de aztán az ötletet elvetették.

selyemfű
A selyemfűkóró gyorsan szaporodó, a talajban mélyen gyökerező, nehezen irtható gyomnövény. Az említett tulajdonságai miatt kártékonynak tartják, de nektárja, a jellegzetes illatú selyemfűméz jó hatással van az egészségre. Érdemes minden reggel egy teáskanálnyit elfogyasztani belőle. Erősíti a szervezetet, szénhidráttartalma órákig egyensúlyban tartja a vércukorszintet, így csökkenti az étvágyat, megnyugtat, és javítja az összpontosítás és a kitartás képességét. Kúraszerűen fogyasztva csökkenti a vérnyomást.

Fotó: Pixelio.de

Mire jó a pemetefű cukorka?


A pemetefű emésztéssel és megfázással kapcsolatos enyhébb problémákon segít. Anyagcsere-fokozó és étvágyjavító hatású, de köptetőszerként is használható, mivel oldja a nyálkát a hörgőkben, így elősegíti annak felköhögését. Keserűanyagot tartalmaz, ezért a belőle főzött tea nagyon keserű, de cukorka formájában kellemes ízű, hatása lassan elszopogatva jobban érvényesül. A gyógyászatban a leveleket és a felső szárrészeket szokták a pemetefű esetében hasznosítani.

A pemetefű a Földközi-tenger vidékén és Közép-Ázsiában őshonos. Itthon a kertben március végén érdemes elvetni. Fénykedvelő, jól tűri a meleget, a szárazságot, a téli hidegre azonban érzékeny. Szedése virágzáskor ajánlott: leveleit le kell szedni, rácson megszárítani, majd zárt edényben tárolni.

Fotó: Pixelio.de

Mi a tasakos tea előnye a filteressel szemben?


A tasakos tea tiszta, adalékmentes gyógynövény. A belőle készített tea erősebb aromájú, ízletesebb, sötétebb színű, mint a filteres teafőzet. A filterek a gyógynövényről lehullott részeket tartalmazzák, és előfordulhatnak bennük egyéb adalékanyagok, például ízfokozók is. A filteres tea főzete halványabb, íze, illata is gyengébb, mint a tasakosé.

Érdemes a teakészítéshez csapvíz helyett szűrt vagy PI-vizet használni, mert így a tea íze, illata és gyógyító hatása jobban érvényesül.

Fotó: Pixelio.de