Mi a különbség a depilálás és az epilálás között?

A depilálás ideiglenes, az epilálás végleges szőreltávolítást jelent. Az epilátorgépek gyakran tévesen kapják a nevüket, mivel csak depilálnak, vagyis a szőr újra kinő, ezért rendszeres használatot igényelnek.

A szőrtelenítő eljárások közül depiláció az ollóval vagy borotvával való vágás, a csipeszelés, a gyantázás vagy a szőrtelenítő krém alkalmazása. A legrövidebb hatóidejű módszer az egy hétig eredményes borotválás, a leghatékonyabb a gyantázás, amely 4 hétig tart. Ezek alkalmazásának bizonyos esetekben kockázata van, például a gyantázás kamaszoknak, csipeszelés és a gyantázás cukorbetegeknek nem ajánlott, a szőrtelenítő krémek pedig érzékeny bőr esetén allergiás bőrproblémát okozhatnak.

Az epiláció során nincs vagy csak minimális a fájdalomérzet. A szőrtüszőt felmelegítik vagy vegyi anyagot juttatnak bele, így a szőrnövekedés leáll. A módszer kiválasztása egyénfüggő, ezért egy ilyen beavatkozás előtt ajánlatos bőrgyógyász tanácsát kérni.

Hogyan keletkezik a libabőr?

 

A bőr alsó rétegében minden egyes szőrszálhoz egy-egy apró izom kapcsolódik. Amikor meghúzunk egy szőrszálat, ezek a kicsiny izmok megnyúlnak. A szőrszálakhoz tartozó izmok idegrendszeri szabályozás alatt állnak, és akaratlagosan nem mozgathatóak, tehát úgyszólván automatikusan reagálnak a félelem-ingerre, amikor megfeszülnek.

Hasonló körülmények között az állatoknál is megfigyelhető ez a jelenség. Például ha a macska egy idegen kutyával találkozik, vagy veszélybe kerül, akkor feláll a szőr a hátán. Az állatoknál ez a reakció az ellenség elriasztására szolgál.

Jellemző módon olyan helyzetekben leszünk libabőrösek, amikor tudatosan vagy tudattalanul legszívesebben elmenekülnénk. A szőrszálakhoz kapcsolódó izmok a hidegre ugyanúgy reagálnak, mint a félelemre. Bőrünk felülete hidegben, amikor fázunk és didergünk, úgy néz ki, mint a megtépett liba bőre.

 

Fotó: Pixelio.de

Mi a különbség a pattanás és az akné között?

A pattanás, akár az akné, gyulladás által keletkező, pöttyszerű kitüremkedés a bőrön. A bőr faggyúmirigyeiben termelődő faggyú biztosítja a bőr hamvasságát, ha azonban eltömíti a bőr pórusait, baktériumok telepednek meg benne, pattanás, gyulladás alakul ki.

A pattanással szemben az akné feltűnőbb, és ebben az esetben komolyabb gyulladásról van szó. Az akné eltüntetése nehezebb, ezért okainak feltárása és kezelése bőrgyógyászra tartozik. A pattanások kinyomását, hogy ne maradjanak utánuk nyomok, szintén ajánlatos szakemberre – kozmetikusra – bízni. Tévhit, hogy az akné gyakori mosakodással megszüntethető. Érdemes bőrsemleges kozmetikumokkal (szappannal, bőrradírral stb.) kezelni, de a túlzott tisztálkodás csak árt a bőr kémiai egyensúlyának, és a panaszok fokozódhatnak. Sokan esküsznek rá, hogy a fogkrém leszárítja a pattanást. Ha csak egy-két pattanásról van szó, akkor valóban jó gyógymódnak bizonyul a fogkrém használata, ellenkező esetben, vagy ha akné van, szakember tanácsát kell kérni.

Fotó: Pixelio.de

Miért hasznos az iszapfürdő?

Az iszapfürdő lényege, hogy gyógynövényes gőzben, szaunában iszapot kennek a testre. A természetben fellelhető iszapot használják hozzá. Napóleon is javasolta a katonáinak, miután Egyiptomban megtapasztalta az iszapfürdő előnyeit.

Az arabok szaunában iszappakolást kennek a bőrre, majd gyógynövényes gőzt engednek a kabinba, és kb. 50 Celsius fokosra melegítik a levegőt. Az iszap leszedésekor az elhalt hámsejteket is leradírozzák. Végül egy meleg zuhany után ápoló olajjal kenik be testet.
Az iszap tovább tartja a meleget, mint a víz, így a testet is melegen tartja, és a benne levő anyagok a meleg hatására a bőr kitágult pórusaiba könnyen beszívódnak. Nyilvános helyeken higiéniai okokból ezt a fajta fürdőkúrát egyidejűleg csak egy személy veheti igénybe. Otthon, a saját fürdőszobánkban is iszapfürdőzhetünk, ha megfelelő, testápolásra alkalmas iszapot szerzünk be hozzá. Az interneten lehet rendelni ilyet.

Az iszap kedvező tulajdonságai:
Salaktalanít, méregtelenít, gyorsítja az anyagcserét.
A bőrön keresztül ellátja a testet vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel.
Fiatalít, megújítja a sejteket.
Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, hormon- és izomaktiváló tulajdonságokkal rendelkezik.
Javítja a bőr és az alatta levő szövet vérellátását, ezzel segíti a fölösleges só, víz és a mérgek távozását.
Feszesíti, regenerálja a bőrt.
Javítja a közérzetet. Mélyreható, megnyugtató hatású.
Megszünteti az ízületi problémákat.

Fotó: Pixelio.de

Mi a liposzóma?

A liposzóma alapanyaga a lecitin. Apró golyócskákból áll, amelyek vizet és zsírt tartalmaznak. Ezek közvetítő szerepet játszanak, elősegítik a hatóanyagok beszívódását a bőrbe. A „liposoma” szó görög eredetű, a „lipos” (= zsiradék) és a „soma” (= test) összetételéből keletkezett.

Fotó: Pixelio.de

Eltömíti-e a púder a bőr pórusait?

Régebben olyan szóbeszédek keringtek a púderről, hogy „eltömíti a pórusokat“, és emiatt „a bőr nem tud levegőzni“.

30 évvel ezelőtt ez még bizonyosan így volt. Akkoriban a kozmetikai készítmények egészen más anyagokat tartalmaztak: rizskeményítő volt az alapjuk. A keményítőtől a bőr felpuffadt és a pórusai eldugultak. Némely zsírok, mint például a kakaóvaj, szintén hozzájárultak ehhez.

A modern púderek már szabadon hagyják a pórusokat. Legfeljebb a színházi smink vagy a japán gésák stílusát utánzó fehér púder akadályozza a bőrt a szellőzésben. A mai púderek bőrbarát síkporból és természetes szilikátokból, valamint nedvességmegkötőkből, olajokból, sok esetben szappanőrleményből, valamint antiszeptikus és gyulladásgátló anyagokból állnak.

Fotó: Pixelio.de

Hányszor fürödjünk?

Elegendő a heti egyszeri fürdés (a többi nap csak tusoljunk), de semmiféleképpen ne legyen több kettőnél, mert különben bőrünk és kötőszöveteink látják ennek kárát.

Az esti fürdőzés ne tartson tovább 15 percnél. Reggel elég három perc is és utána feltétlenül zuhanyozzunk le hideg vízzel. Ha ezt nem tesszük meg, akkor egész nap fáradtak és álmosak leszünk. Legvégül krémezzük be magunkat alaposan.

Fotó: Pixelio.de

Miért viszket a szúnyogcsípés?

A szúnyogok leginkább meleg nyári estéken lendülnek támadásba. A csípés helye nem rögtön a szúrás után, csak néhány perccel később kezd el viszketni és megduzzadni. A test immunrendszere így reagál a szúnyogok nyálában levő idegen proteinekre. A nyálat azért juttatatják az általuk ejtett bemetszés helyén a vérbe, hogy az ne alvadjon meg, amíg szívják.

Ezek a vérszívók egyébként nem táplálékként használják az emberek vérét, ugyanis növényi nedvekkel táplálkoznak. Csak a nőstények csípnek, mert a bennük érlelődő, megtermékenyített peték fejlődéséhez szükségük van a vérre. A nőket és gyerekeket jobban „szeretik”, mert magasabb a testhőmérsékletük a férfiakénál. Egyszerre kb. a testsúlyukkal azonos mennyiségű vért képesek kiszívni.

A szúgyogcsípést azért nem ajánlatos vakarni, mert így az immunrendszer által kiválasztott hisztamint nagyobb felületen oszlatjuk szét, ami fokozza a további kiválasztódást, és a viszketés erősödni fog, a csípés csak jobban megdagad és kipirosodik. Inkább hűteni kell, ami folyadékkal, akár a saját nyálunkkal is elérhető.

Fotó: Pixelio.de

Hogyan szedjük le fájdalommentesen a ragtapaszt?

A ragtapasz levétele legtöbbször fájdalommal jár, különösen ha szőrrel borított bőrfelületről vagy egy gyerek érzékeny bőréről távolítjuk el. Ha egy hirtelen mozdulattal letépjük, a fájdalom rövid csupán ideig tart, de ha kíméletesebb módon szeretnénk eljárni, akkor használjunk étolajat. A tapasz alatti ragasztóanyag a víznek ellenáll, de az olajnak nem, így a ragtapasz néhány perc után egyszerűen leválik a bőrről.

Fotó: Pixelio.de

Milyen vastag az emberi bőr?

Az emberi bőr a test nagy részén 2 milliméter vastag. A szemhéjon a legvékonyabb (0,5 milliméter), és a talpon a legvastagabb (6 milliméter).

Miért zsugorodunk össze öregkorunkra?

Ahogy a bőrünk ráncosodik, az évek múlásával a porckorongok is veszítenek víztartalmukból. Éjjel, amikor alszunk, a porckorongok vizet vesznek fel, ezért reggel akár egy centiméterrel is magasabbak lehetünk, mint este.

Napközben - álló és ülő helyzetben, valamint mozgás közben – a porckorongok megfeszülnek, éjszaka azonban, nyugalmi pozícióban elernyednek, és szivacsként szívják magukba a vizet. Ha egész nap fekve maradnánk, ez az állapot nem változna. Idős korban a porckorongok és az izmok fokozatosan veszítenek rugalmasságukból.

Testmagasságunk fiatal felnőtt korban éri el a maximumot, később már csak zsugorodunk.

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Miért vagyunk reggel magasabbak, mint este?, Honnan tudhatjuk, hogy milyen magas lesz felnőttkorában egy gyerek?, Hány évesen érjük el a maximális testmagasságunkat?

Kinek lehet szemölcse?

A szemölcsösödésre való hajlamot kiválthatja lelki és testi megterhelés, túlzott fizikai igénybevétel, terhesség, súlyos műtét. A szemölcs kialakulásában fontos szerepet játszanak olyan tényezők is, amelyek megzavarják az anyagcserét, vagy a bőrsérülést okoznak, és ezáltal fertőzéshez vezethetnek.

A hajlam emberenként különböző: főleg a gyerekek esendőek, mivel az immunrendszerük még nem fejlődött ki, valamint az 50 évnél idősebb felnőttek. A kockázat nő, ha a bőr védőfunkciója meggyengül, például izzadás, fázás, rossz vérellátás következtében. A kiszáradt bőrbe a szemölcsvírusok könnyebben beférkőzhetnek. A vérző szemölcs különösen fertőző, ezért nem ajánlatos kapargatni.

Melyik testrészünkön nőhet szemölcs?
A tudomány állápontja szerint 66 féle szemölcsvírus létezik. Általában a test bármely részén jelenhet meg szemölcs, főként a kezeken, az arcon, a körmök alatt. A szemölcsvírusok kisebb sérülések útján bejutnak a felső bőrrétegbe, és néhány hét elteltével a bőr felszínén bőrburjánzás indul meg. A vírusok elszaporodnak, és érintéssel terjednek, ha más testrésszel vagy más ember bőrével érintkeznek. Nedves környezetben a szemölcsvírusok közvetlenül is fertőznek.

Hány kilogramm az emberi bőr?

Az emberi bőr tömege 2-3 kilogramm, az alatta levő zsírréteggel együtt átlagosan 12 kilogramm. A legnagyobb szervünk. Erős, rugalmas szervként védi belső szerveinket, emellett közreműködik a légzésben és a kiválasztásban is.

Ujjakon látható rajzolata egészen egyedi. Receptorai (érzékelősejtjei) folyamatosan információkat továbbítanak az idegpályákon át az idegrendszer központjaiba.

Szövettanilag a bőr elszarusodó laphám, amely nem tartalmaz ereket, és a külső hatások miatt a rajta levő kórokozókkal együtt állandóan kopik, majd alulról pótlódik. Legalsó rétegében találhatók a festéksejtek (pigment), amelyek meghatározzák a bőrszín tónusát.

Az irha rostrétegei különböző irányokban futnak, ezért rugalmas, olyanannyira, hogy terhesség idején a tízszeresére nőtt méhet is képes megtartani. Melegben a bőr vérellátása fokozottabb, a hőleadás fokozódik, míg hidegben az erek összeszűkülnek, hogy minél kisebb legyen a hőveszteség. A zsírréteg és a szőrzet hőszigetelő szerepet tölt be. A faggyúmirigyek által termelt zsír adja a bőr vízlepergető tulajdonságát.

Mi a kollagén?

A kollagén görög eredetű szó, a cola (= ragasztó) és a genno (= szülő) szó összetételéből jött létre.
A kollagén egy fehérjefajta, a testünket összetartó ragasztóanyag, amely megtalálható a csontokban, az izmokban, az inakban, az ízületekben, a porcokban és a szalagokban. Egyben tartja, rugalmassá teszi a sejteket és a szöveteket.

25 éves kor után a szervezetben egyre kevesebb kollagén termelődik, a test veszít rugalmasságából. A tabletta, arckrém, testápoló és injekció formájában pótolt kollagén felszívódik a belekben, és a problémás szervhez eljutva segít annak megújulásában azáltal, hogy szabályozza vízháztartását és anyagcseréjét.

Miért fázósabbak a nők, mint a férfiak?

A különbség a férfi és a női test összetételének eltéréséből adódik. A férfiak testének 40%-a izom, és csak 15%-a zsír. A nőknél az anyagcserében aktív testtömeg, vagyis az izomzat kisebb arányú, csak 25%-a áll izomból, 25%-a pedig zsír. A zsír az izommal ellentétben nem képes hőt termelni, csupán izolálja azt.

A vékony nők még fázósabbak a teltebbeknél, hiszen őket még a zsírréteg sem védi. A nőknek a bőre is vékonyabb, mint a férfiaknak. Ráadásul a férfiak felső bőrrétege erősebb, mint a nőké, így jobban megtartja a hőt. A nők bőrfelülete 2-3 Celsius-fokkal hidegebb, mint a férfiaké, valamint a bőrük és a testük hőmérséklete között is nagyobb a különbség, mint a férfiak esetében.

Miért viszket a bőrünk?

A viszketés (latin nevén pruritus) a bőrön jelentkező kellemetlen érzés, amely arra készteti az érintettet, hogy kaparja, dörzsölje, nyomkodja az adott bőrfelületet. A viszketés legtöbbször ártalmatlan.

A bőrrel kapcsolatos érzetek (pl. fájdalom, érintés, hideg, meleg), így a viszketés is, védik a szervezetet a parazitáktól és egyéb idegentestektől, amelyek a vakarással eltávolíthatók a bőrfelületről.

Általában rövid ideig tart. Ha nem szűnik, akkor betegséget jelezhet, és orvoshoz kell menni.
Egészen eltérő betegségek okozhatnak viszketést, például allergiák, aranyér, cukorbetegség, csalánkiütés, ekcéma, sárgaság, vesebetegség, vagy idegesség. A túlzásba vitt tisztálkodás is kiválthat viszketést. Száraz, érdes bőr esetén a viszketés a túl gyakori mosdás következménye lehet.

Melyik a legnagyobb szervünk?

A bőrünk a legnagyobb szervünk. Nagysága 1,5 négyzetméter, súlya 5-12 kilogramm, a test magasságától függően. A bőr nemcsak a legnagyobb, hanem az egyik legsokoldalúbb szervünk is.
Védelmet nyújt a meleg, a hideg, a napfény, az ütés, a kémiai anyagok és a kórokozók ellen. Megakadályozza, hogy a folyadékok be- és kiáramoljanak. Vizet csak a testhőmérséklet egyensúlyának megőrzése érdekében ad le. Az alatta levő zsírréteg óvja a szerveket, melegít, zsírt raktároz.
A bőr igen érzékeny: csupán néhány milliméter vastagságú. Ez a finom védőburok több rétegre tagolódik: az alső réteg a bőralja (subcutis), a középső az irha (dermis vagy korium), a felső a hámréteg (epidermis). A hámréteg 27 naponként, időskorban 40-60 naponként megújul.

Miért remegünk, amikor fázunk?

Az ősembert még a mai emberénél erősebb testszőrzet óvta az időjárás káros hatásaitól. A dús szőrzet meleg légpárnával burkolta be a testet. Melegítő szőr hiányában a szervezet ma már másként védekezik. Ha a hőmérséklet csökken, és fázni kezdünk, bőrünk apró izmai megfeszülnek. E reflex hatására a kicsiny szőrszálak az égnek merednek. Ennek folytán légpárnát a testünk körül légpárna keletkezik.

Mi történik ilyenkor a testben?
A testünk különféle mechanizmusokkal gondoskodnak arról, hogy fenntartsa a meleget. A bőrben lévő artériák összehúzódnak. A bőrben a vérellátás romik, ezért a vér inkább a belső szervekbe, a gerincvelőbe és az agyba áramlik, hogy a test ki ne hűljön. Izzadni kezdünk, a bőrünk alatti izmok megfeszülnek, hogy a melegség érzetünk megmaradjon. Nagyobb hidegben a test erősebb izomösszehúzódásokkal próbálja felfűteni a testet.

Hogyan zajlik ez?
Testünk tömegének egyharmada izmokból áll. Ha a környezetünk lehűl, az izmaink összehúzódnak. Az izomösszehúzódás mozgással jár, és a mozgás meleget eredményez. Amit a test energiaként nem használ fel, az a testet melegíti. Ezt tapasztaljuk pl. futás vagy kerékpározás közben. Ezért remegünk, amikor fázunk. Minél jobban fázunk, annál jobban remegünk. Így védelmezi a test a szerveket. A remegés a legjobb módja annak, hogy a testhőmérséklet emelkedjen.