Hogyan lehet megfázni a hidegben?

Az alacsonyabb hőmérséklet nem feltétlenül vezet megfázáshoz vagy fertőzéshez. Különben egész télen betegek lennénk. Mi ennek az oka? A legtöbb kórokozó érzékeny a hidegre. Az Északi- és Déli-sarkon sokkal gyakoribb a megfázásos betegség, mint a Föld többi részén. Ebből az következik, hogy a meghűléses betegséget nem a hideg, hanem valamilyen kórokozó váltja ki.

Az immunrendszer legyengül
A meghűléses betegségek télen többször jelentkeznek, mint nyáron. Vajon miért?
Erre az a magyarázat, hogy a vírusok télen gyorsabban terjednek. Ezenkívül télen kevesebbet szellőztetünk. A száraz levegőjű szobában kiszáradnak a nyálkahártyáink, így a kórokozók hamar bejutnak a szervezetünkbe. Legyengítik az immunrendszert, és a kórokozók szabadon élősködhetnek testünkben. Mielőtt belázasodunk, a testünk lehűl. Amikor reszketünk, a betegség már közel van.

Mire jó a hidegterápia?

A hidegterápia lényege, hogy az erek a hidegtől összehúzódnak és az izmok megfeszülnek. Ha a hideg-inger megszűnik, az izomzat elernyed, és néhány percre melegség érzet jön létre. A hidegre érzékeny idegek gyorsabban juttatják el az információt az agyba, mint a fájdalomközvetítő idegek, ezért a hideg enyhítheti a fájdalmat. A hideg felpezsdíti a vérkeringést, és javíthatja a fogyókúra hatékonyságát, mivel fokozza az anyagcserét. Csillapítja a gyulladást, fokozza a test mozgékonyságát, élénkít, javítja a lelki és a szellemi állapotot.

A hidegterápiához készíthetünk langyos lábfürdőt, fürdőt, váltófürdőt vagy váltózuhanyt (hideg-meleg víz váltakoztatása). Hidegterápiát alkalmazunk akkor is, ha hideg vízzel leöntjük vagy hűtőgéllel kenjük be a problémás testrészünket, ha pár percre jeges pakolást helyezünk magunkra, ha kánikulában bemegyünk egy klimatizált helyiségbe, illetve ha mezítláb sétálunk a harmatos füvön vagy a hóban. Néhány perces felmelegedés után a beavatkozást még négy-öt alkalommal elvégezhetjük.

Fotó: Pixelio.de

Miért van a hegyekben hideg?

Felfelé haladva a levegőréteg elvékonyodik, és már nem tartja meg a meleget. A talaj melegítő hatása nagyobb magasságokban már alig érvényesül. A napsütéses órák számának csökkenése is ezt váltja ki: télen a talaj nem melegszik fel, így a levegő hűvös marad.

Miért fúj a szél a vízparton?

A szárazföld és a víz hőmérséklete különböző. Ha a szárazföld fölött melegebb a levegő, akkor felfelé száll, és helyére a víz felől hidegebb levegő áramlik. A légáramlás mindig a melegebb hely felé tart, vagyis ha a szárazföld melegebb, mint a víz, akkor szárazföld felé sodródik, ha a víz melegebb (pl. éjjel vagy hideg időben), akkor a víz felé.

Milyen természeti jelenség a köd?

Hogyan alakul ki a köd, és milyen egészségügyi panaszokat okoz? Mi a különbség a köd és a párásság között?

A köd egy felszínközeli felhő, amely apró vízcseppekből áll össze, réteges. A vízcseppek mérete ilyenkor az ezred milliméternél is kisebb. Akkor beszélünk ködről, ha a látótávolság 1 kilométer alá csökken, ha ennél nagyobb, akkor párásságról beszélünk. Hideg, derült éjjeleken alakul ki köd, amikor a hűvös levegő hatására a levegő páratartalma kicsapódik. A ködös idő egészségügyi problémákat okozhat, például jellemző tünet a köhögés, az asztma és egyéb légzőszervi problémák.

Miért van dermesztő hideg éjszaka a sivatagban?

napkelte a sivatagban

A sivatag kietlensége adja meg a kérdésre a választ. Mivel nincs növényzet, nincsenek nagy fák, és felhőtlen az ég, semmi sem fogja fel a meleget, és a sivatag lehűl. Amíg nappal rekkenő hőség van, addig éjjel akár fagypont körüli, vagy még annál is alacsonyabb a levegő hőmérséklete.

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Mit jelent a "Szahara" szó?, Milyen idő van a sivatagban télen?

sivatagi lakás

Fotók: Pixelio.de, Pixabay.com
Letöltés: http://pixabay.com/hu/bennsz%C3%BCl%C3%B6tt-mened%C3%A9k-%C3%A9p%C3%BClet-51535/

Hogyan keletkezik a szél?

A szél a napsütés hatására jön létre. A napsugarak felmelegítik a levegőt, és mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg, egy része felszáll és szétterjed, a helyére pedig hideg levegő áramlik azokról a helyekről, ahol kevesebb volt a napsütés.

Miért nem érezzük a hideg étel illatát?

Amikor közeledik az ebédidő, finom ételszag terjeng a levegőben. Ha viszont fagylalt a desszert, vagy az ebéd kihűl, nem érzünk illatot. Mi ennek az oka?

A meleg és a forró ételek több szaganyagot bocsátanak ki, mint a hideg ételek, mivel ezekből alig távozik gáz halmazállapotú részecske.

Hogyan keletkezik a kondenzcsík?

Kondenzcsík akkor jön létre, ha elég hideg a levegő. Hogy mennyire hideg, az függ a repülés magasságától, a levegő páratartalmától és a hajtóanyagtól. Ha száraz a levegő, akkor hamar szétoszlik, de ha nedves, akkor órákig megmarad és szétterjed. Olyan fátyolfelhők (cirrusok) keletkeznek, amelyek természetes úton nem alakultak volna ki. A kezdeti vonal forma eltűnik, és már nem lehet megállapítani, hogy ezeket a felhőket repülőgépek okozták. A természetes úton keletkezett cirrusokat viszont a repülőgépből származó koromrészecskék megváltoztatják.

A kondenzcsíkok hatására csökken a nappali hőmérséklet. Éjjel a hőmérséklet nem változik, az időjárás viszont enyhébb lesz, mint kondenzcsíkok nélkül. Ennek ellenére a levegőt csak kis mértékben szennyezi, nem úgy, mint a repülőgépek által kibocsátott széndioxid.

Mi a termál?

A nap fényét a talaj elnyeli, és felmelegíti a környezetében levő levegőt. A meleg levegő felszáll, és helyére hideg levegő áramlik, amely szintén felmelegszik és felemelkedik. A felszálló meleg légoszlop a termál. Ebben körözve emelkednek egyre feljebb a siklórepülésben köröző madarak.

Miért nem fagy meg a pingvinek lába a Déli-sarkon?

A pingvin szervezete vigyáz arra, hogy ne veszítsen túl sok hőt, és 40 Celsius-fok körüli testhőmérséklet alakuljon ki. A láb persze gondot okoz, mert nem borítja hőszigetelő toll vagy zsírréteg, és nagy a felülete (ugyanez a helyzet például a jegesmedvével is).
Az állatot két védelmi rendszer is óvja. A vért szállító ütőerek átmérőjének változtatásával a pingvin szabályozhatja a lábába tartó véráramot. Hidegben kisebb a véráram, melegben nagyobb. Az ember is képes erre a mutatványra: ezért fehéredik el a kezünk és a lábunk, ha fázunk, és ezért színesedik meg újra a melegben. A szabályozás igen bonyolult hormon- és idegrendszeri feladat.
A pingvinek a lábszáruk tetején "ellenáramú hőcserélőket" is mőködtetnek. A meleg vért szállító ütőerek sok kis érré ágaznak szét. Ezek az erek nagyon közel futnak ahhoz a sok apró győjtőérhez, amely a hideg vért szállítja vissza a lábból. A meleg vérből a hő átáramlik a hideg vérbe, tehát csak kevés jut a lábba.
Télen a pingvin lába egy-két fokkal van a fagyáspont fölött, hogy kicsi legyen a hőveszteség, de a láb ne fagyjon meg. A kacsa és a liba lába is hasonlóan védekezik a hideg ellen, de ha az állatok hetekig zárt helyen laknak, és ezután mennek ki a hóra és a jégre, odafagyhat a lábuk a földhöz, mert a szervezetük a meleghez alkalmazkodott, így szinte alig áramlik vér a lábukba, és a lábuk hőmérséklete a fagyáspont alá csökken.

Forrás: www.chemonet.hu

Mi van a hó alatt?

Gárdonyi Géza: Élet a hó alatt

"Hó borit mindent. Sehol egy pillangó, sehol egy hangya, sehol semmi bogár. A fecske, a gólya oda van a meleg országban, csak a veréb csiripol dideregve a zuzmarás fákon. Dehát hol van az a sok bogár? Hol van a mezők ürgéje? Hol van a mókus? Hol van a hörcsök, a medve, a hal, a kigyó, a gyík, a béka, meg az a sok mindenféle állat amit a nyáron láttunk?
A bogarak egy része meghalt. Milliónyi millió pók, légy, pillangó, szúnyog halt meg az ősz első fagyos éjszakán. A legyek közül még szerencsés az, amelyik meg tudott maradni a szoba valamelyik zugában. Olyan, mintha halott volna. Halálféle álomban dermedez. A tavaszi melegben föl fog éledni. Mint a beteg, aki sok szenvedés után először áll lábra, bágyadtan és erőtlenül vánszorog az első órában, de csakhamar erőre kap és ujra vidáman döngicsélve örül az életnek.
Éppen ilyen álom ül a méheken, meg a hangyákon is. Azok nem fagytak meg. A méhek a kasban szorosan összebújva melegítik egymást. Néha egyik-másik fölébred és nagyálmosan odavánszorog a mézzel telt kis viaszfazekakhoz. Eszeget abból, aztán tovább alszik.
Bezzeg a hangya nem rakott el télire semmit, csak magának nyalakodott a nyáron mindegyik. De azért nem pusztul el. Leássák magukat jó mélyen a földbe és ott megdermedten aluszszák át a telet.
Éppen így alszik az erdő sok keményhátú bogara is: a szarvasbogár, az egyszarvú bogár, a cinczér, az aranyoshátú bogár; - mind, mind a földben, vagy a puha moha alatt alusznak, és föl sem ébrednek tavaszig.
A mókuska is alszik. Már az őszszel talált ő magának egy kis odút valamelyik fában. Vétett bele száraz mohából jó meleg ágyat, és bedugta az ajtót is mohával, hogy a szél be ne fütyörészszen. De azért ő nem koplal. Még az őszszel meggyűjtötte a mogyorót, makkot meg diót, és eldugdosta ide-oda faodukba. Mikor megéhezik, kinyitja az ajtót és hipp-hopp: elmegy ebédelni.
Szorgalmas és előrelátó gazda volt a hörcsök is. Az is gyűjtötte nyáron a gabonát. Hordta haza a pofazacskójában. Mélyen a föld alatt van az ő lakása. Apró kamarák mindenfelé. Azok mind tele vannak gabonával. A kamarák között van a szoba. Abban jó puha fűágy. A bejáratot ő is betömte mindenféle gazzal, hogy a víz be ne csurogjon. Most odalenn neveti a hideget, - mert sem a hó, sem a fagy nem hatol le annyira mélyen.
Mélyen a földben, a hó alatt szundikál a kígyó, a gyík, a béka, meg a sok cserebogár. Ha tél időben ásunk, majdnem minden ásónyomással kiemelünk egy-egy szendergő életet.
Hát a medve mit csinál ilyenkor? Őkigyelme azt gondolja minden nyáron, hogy sohasem lesz többet tél. Bezzeg mikor az első hó leesett, megfázott rajta az ő meztelen talpa. Hát csak bement nagy dörmögve a barlangjába, és ott vakaródzott, hogy:
- "Aujnye, de rossz, hogy hó esett, nem lehet benne mezítláb kószálni. No de majd elolvad ez mingyárt, akkor aztán újra kimegyek és szedegetem az édes áfonyát."
Hanem bizony a hó csak nem akart elolvadni, hiába leste a medve. Lefeküdt hát. Gondolta: aki éhes, eszik az álmában. Evett is álmában mindenféle gyümölcsöt, még mézet is, de csak nem lakott jól.
Fölébredt. Kidugta az orrát.
Künn süvöltött a szél és hordta a havat.
- Brr! de csúnya idő, - mondta boszúsan a medve, - aludjunk még egyet.
Megint aludt. Napokig, hetekig aludt. Végtelen hosszú ebédekről álmodott.
- No, most már bizonyosan itt a tavasz, - gondolta, mikor felébredt.
A nyíláshoz ballagott.
Az egész erdő csupa hó. A fák, mintha talpig fehér virágba volnának öltözve. Csend van, csak a czinkék szomorú csiripelése hallatszik.
Hej, a medve haragszik. Szeretne ebédelni, de nem lehet. Most is ott van a barlangban. Hol alszik, hol meg kinézeget."

Kinek lehet szemölcse?

A szemölcsösödésre való hajlamot kiválthatja lelki és testi megterhelés, túlzott fizikai igénybevétel, terhesség, súlyos műtét. A szemölcs kialakulásában fontos szerepet játszanak olyan tényezők is, amelyek megzavarják az anyagcserét, vagy a bőrsérülést okoznak, és ezáltal fertőzéshez vezethetnek.

A hajlam emberenként különböző: főleg a gyerekek esendőek, mivel az immunrendszerük még nem fejlődött ki, valamint az 50 évnél idősebb felnőttek. A kockázat nő, ha a bőr védőfunkciója meggyengül, például izzadás, fázás, rossz vérellátás következtében. A kiszáradt bőrbe a szemölcsvírusok könnyebben beférkőzhetnek. A vérző szemölcs különösen fertőző, ezért nem ajánlatos kapargatni.

Melyik testrészünkön nőhet szemölcs?
A tudomány állápontja szerint 66 féle szemölcsvírus létezik. Általában a test bármely részén jelenhet meg szemölcs, főként a kezeken, az arcon, a körmök alatt. A szemölcsvírusok kisebb sérülések útján bejutnak a felső bőrrétegbe, és néhány hét elteltével a bőr felszínén bőrburjánzás indul meg. A vírusok elszaporodnak, és érintéssel terjednek, ha más testrésszel vagy más ember bőrével érintkeznek. Nedves környezetben a szemölcsvírusok közvetlenül is fertőznek.

Miért érdemes télen sapkát hordani?

A testünk által leadott hőnek körülbelül 40-50%-a a fejünkön keresztül távozik, így ha sapkát viselünk, a testünk is kevésbé fázik. A tévhittel ellentétben a sapka mellőzése nem okoz hajhullást.

Ügyeljünk arra, hogy a sapkánk ne legyen szoros, mert összenyomja a hajhagymákat, a fejbőrünk vérkeringése lelassul, aminek fokozott hajzsírosodás, hajszáltöredezés, hajszálvesztés lehet a következménye.

Fotó: Pixelio.de

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Hol él a legtöbb vörös hajú ember?, Mi a pomádé?, Mennyi idős korunkban kezd nőni a hajunk?, Mennyi hajhagymánk van?, Hány métert nő a hajunk életünk során?, Milyen a sima, a hullámos és a göndör hajszálak keresztmetszete?, Tényleg meg lehet őszülni a stressztől?, Mit jelent az álomban a haj?

Hány kilogramm az emberi bőr?

Az emberi bőr tömege 2-3 kilogramm, az alatta levő zsírréteggel együtt átlagosan 12 kilogramm. A legnagyobb szervünk. Erős, rugalmas szervként védi belső szerveinket, emellett közreműködik a légzésben és a kiválasztásban is.

Ujjakon látható rajzolata egészen egyedi. Receptorai (érzékelősejtjei) folyamatosan információkat továbbítanak az idegpályákon át az idegrendszer központjaiba.

Szövettanilag a bőr elszarusodó laphám, amely nem tartalmaz ereket, és a külső hatások miatt a rajta levő kórokozókkal együtt állandóan kopik, majd alulról pótlódik. Legalsó rétegében találhatók a festéksejtek (pigment), amelyek meghatározzák a bőrszín tónusát.

Az irha rostrétegei különböző irányokban futnak, ezért rugalmas, olyanannyira, hogy terhesség idején a tízszeresére nőtt méhet is képes megtartani. Melegben a bőr vérellátása fokozottabb, a hőleadás fokozódik, míg hidegben az erek összeszűkülnek, hogy minél kisebb legyen a hőveszteség. A zsírréteg és a szőrzet hőszigetelő szerepet tölt be. A faggyúmirigyek által termelt zsír adja a bőr vízlepergető tulajdonságát.

Miért fázósabbak a nők, mint a férfiak?

A különbség a férfi és a női test összetételének eltéréséből adódik. A férfiak testének 40%-a izom, és csak 15%-a zsír. A nőknél az anyagcserében aktív testtömeg, vagyis az izomzat kisebb arányú, csak 25%-a áll izomból, 25%-a pedig zsír. A zsír az izommal ellentétben nem képes hőt termelni, csupán izolálja azt.

A vékony nők még fázósabbak a teltebbeknél, hiszen őket még a zsírréteg sem védi. A nőknek a bőre is vékonyabb, mint a férfiaknak. Ráadásul a férfiak felső bőrrétege erősebb, mint a nőké, így jobban megtartja a hőt. A nők bőrfelülete 2-3 Celsius-fokkal hidegebb, mint a férfiaké, valamint a bőrük és a testük hőmérséklete között is nagyobb a különbség, mint a férfiak esetében.

Miért remegünk, amikor fázunk?

Az ősembert még a mai emberénél erősebb testszőrzet óvta az időjárás káros hatásaitól. A dús szőrzet meleg légpárnával burkolta be a testet. Melegítő szőr hiányában a szervezet ma már másként védekezik. Ha a hőmérséklet csökken, és fázni kezdünk, bőrünk apró izmai megfeszülnek. E reflex hatására a kicsiny szőrszálak az égnek merednek. Ennek folytán légpárnát a testünk körül légpárna keletkezik.

Mi történik ilyenkor a testben?
A testünk különféle mechanizmusokkal gondoskodnak arról, hogy fenntartsa a meleget. A bőrben lévő artériák összehúzódnak. A bőrben a vérellátás romik, ezért a vér inkább a belső szervekbe, a gerincvelőbe és az agyba áramlik, hogy a test ki ne hűljön. Izzadni kezdünk, a bőrünk alatti izmok megfeszülnek, hogy a melegség érzetünk megmaradjon. Nagyobb hidegben a test erősebb izomösszehúzódásokkal próbálja felfűteni a testet.

Hogyan zajlik ez?
Testünk tömegének egyharmada izmokból áll. Ha a környezetünk lehűl, az izmaink összehúzódnak. Az izomösszehúzódás mozgással jár, és a mozgás meleget eredményez. Amit a test energiaként nem használ fel, az a testet melegíti. Ezt tapasztaljuk pl. futás vagy kerékpározás közben. Ezért remegünk, amikor fázunk. Minél jobban fázunk, annál jobban remegünk. Így védelmezi a test a szerveket. A remegés a legjobb módja annak, hogy a testhőmérséklet emelkedjen.