Kicsoda Baba Jaga?

Baba Jaga a szláv mitológia egyik jellegzetes alakja, Kelet-Európában mint boszorkány vált közismert mesefigurává.

A „baba“ szó a szláv nyelvekben idős asszonyt, nagymamát jelent, a „Jaga“ pedig a Jadwiga lengyel női keresztnév rövid változata. Baba Jaga a szláv mítoszokban leginkább a Jancsi és Juliska című mese boszorkányalakjára hasonlít. Az erdőben lakik, kiszámíthatatlan és veszélyes. Magányos és varázshatalommal rendelkezik – talán ettől válik gonosszá.

Ezoterikus értelemben olyan anyaistennőt testesít meg, aki szűz, anya és öregasszony egy személyben. Ennek megfelelően némely elbeszélésekben két testvérével jelenik meg, akikkel együtt él, mindhárman azonos nevet viselnek, és együtt képviselnek egy istennőt, mint fiatal lány, anya és öregasszony. Ha az egyik tűz által hal meg, a másik kettőt a víz öli meg. De a sebeik begyógyulnak, és feltámadnak, ezért Baba Jaga az élet vize és a halál védelmezője.
 
A legrégibb mesékben Baba Jaga egy völgyben vagy erdőben él, és nem hagyhatja el lakóhelyét, mert a varázsereje odaköti. Később gyors mozgású alakként ábrázolják, aki természetes határokon belül mozog, folyók, hegyek, völgyek és erdők között. A kereszténység korában már seprűvel jár, fekete macskája van, és kapcsolatban áll az ördöggel. A középkorban leértékelődik, és nagyhatalmú, okos asszonyból kiszámíthatatlan, gonosz fúria lesz belőle, aki egyes mesékben az ördög öreganyja.

Sovány, vasfogú, csúf boszorkány, aki embert eszik, és a koponyájukkal díszíti ki a kerítését. Máskor kedves és segítő szándékú, jó tanácsokat, ajándékokat osztogat. Tyúklábakon álló kunyhóban lakik, amelynek nincsen bejárata. Haldoklókhoz siet, és a bűvkörébe zárja őket, hogy engedelmeskedjenek neki. Tyúklábakon futó vaskályhán lovagol. Mozsárban is tud repülni, amit a mozsártörővel irányít, és seprűjével eltünteti maga után a nyomokat. Mogyeszt Moszorgszkij zeneszerző az Egy kiállítás képei című zongoraciklusában megörökíti a mozsárban menekülő Baba Jagát.

Videó: Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (zongora változat) (Youtube)
Fotó: Pixelio.de

Milyen lények a démonok?

A démon szó a görög daimon szóból származik, eredetileg istent jelent. A démonokról sokan azt gondoljuk, hogy ártó szellemek.

Szinte minden nép mitológiájában előfordulnak. Olyan lények, amelyek se jók, se rosszak, a görögök hitvilágában közvetítő szerepet töltenek be ember és isten között. A főistenek szolgái, mindenütt jelen vannak. Az emberek imáit és áldozatait eljuttatták a túlvilágra, ahonnan üzeneteket hoztak vissza.

A Biblia gonosz szellemeknek állítja be őket, létező teremtményeknek, amelyek láthatatlanul megszállják az emberek testét és lelkét, és bűnbe sodorják őket. Őket okolják a pogányságért is.

Fotó: Pixelio.de

Milyen lény a mumus?

A mumussal a gyerekeket szokták ijesztgetni: „Ne sírj, mert elvisz a mumus!" „Rendesen viselkedj, mert elvisz a mumus!” A néphiedelem világában a sötétséggel hozzák összefüggésbe, és zsákos emberként is emlegetik. Láthatatlan, titokzatos lény, külsejét eddig talán csak Stephen King írta le A mumus című novellájában: hosszú karmú, „fekete nyálkás, madárijesztő-fejű valami”-nek mutatja be. Bubusnak is nevezik.

Fotó: Pixelio.de

Ki volt Raszputyin?

Raszputyin (1846−1916) vándor szerzetesként és különleges képességekkel megáldott gyógyítóként vált ismertté. A teljes neve Grigorij Jefimovics Raszputyin volt. Számos mítosz, elbeszélés és legenda él csodatévő személyével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy szerzetes volt, sohasem állt az egyház szolgálatában, még meg is házasodott.

Állítólag egyik útja során Szűz Mária megjelent előtte, és a cári család megsegítésére kérte. II. Miklós cár fiát, a vérzékenységben szenvedő Alexandert kézrátétellel meggyógyította. Ez az esemény okozta később a halálát is: egy ellene indított cselszövés áldozataként halt meg a cári udvarban.

Rengeteg rajongója volt, akik mindenütt a nyomában jártak, még a rosszban is követték. Raszputyin mágikus szertartásoknak mondott orgiákat szervezett Szentpétervár fürdőiben az orosz nemesség számára, és az általa bűnösnek talált nőket úgy szabadította meg a gonosztól, hogy verés közben magáévá tette őket.

Videó: Raszputyin (teljes film), Raszputyin igaz története, Boney'M: Rasputin (Youtube)
Fotó: Pixelio.de

Mivel foglalkozik a patológus?

A bűnügyi filmekben a tett elkövetésének helyén talált emberi eredetű anyagokat a nyomozó a patológiára küldi. Mi történik ezen a kórházi osztályon?

 

A valóságban a patológus nemcsak holttestekkel, hanem élő emberekkel is foglalkozik. Egy szakmai csoport segítségével betegségek korai felismerése által dönt a gyógyítás módjáról, illetve az operáció szükségességének kérdéséről. Például mikroszkóppal elemzi a biopszia során kimetszett eltávolított szövet- vagy szervdarabot, majd terápiát javasol.

 

A holttestek vizsgálatakor megállapítja a halál pontos okát, így például kiderül, hogy fertőzésben, munkahelyi balesetben vagy öröklött betegségben halt meg valaki.

Fotó: Pixelio.de

Mi a priznic?

Priznic a neve a vizes borogatásnak, amikor a nedves textilre száraz kerül.

Feltalálójáról, Vinzenz Priessnitzről nevezték el. Priessnitz szülei földművesek voltak, a hat gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Miután apja megvakult és legidősebb bátyja elhunyt, hogy segíthessen a szülői ház körüli teendőkben, abba kellett hagynia iskolai tanulmányait, így analfabéta maradt.

17 éves korában leesett a lóról, és eltört két bordája. Rögzítés nélkül a sérült bordák életveszélyes kárt tettek volna belső szerveiben. Ekkor hideg vízbe mártott textillel csavarta körbe a testét, és száraz ruhával több helyen szorosan megkötötte. Ez volt az első priznic-borogatás. Vinzenz Priessnitz bordái összeforrtak, és a hidroterápiás gyógymód híre terjedni szétterjedt. Ettől kezdve Priessnitzet „vizesdoktor”-ként emlegették. Hideg vizes gyógyintézetet is alapított, amely a magyar arisztokraták és köznemesek kedvelt intézménye lett, és élénk társasági élet folyt benne. A borogatáson kívül egyéb hidroterápiás módszereket is bevezetett, például ivókúrát alkalmazott, hideg vizes fürdőt, izzasztókúrát rendelt el, vagy a betegre több méter magasról hideg vizet engedett.

1846-ban az osztrák császártól munkája elismeréséül arany érdemérmet kapott. Lányának, Hedvignek lediktált egy könyvet, amely A Priessnitz család vizeskönyve címet kapta, ez azonban nyomtatásban nem jelent meg, a mai napig a bécsi egyetem orvostudományi intézetében található.

Ki volt Parkinson?

James Parkinson angol orvos volt. 1755. április 11-én született, és 1824. december 21-én halt meg. Ő jellemezte elsőként részletesen egy addig ismeretlen betegség tüneteit, és tapasztalatait az „Értekezés a reszketeg bénulásról” (An Essay ont he Shaking Paisy) című tanulmányában összegezte. Egy páciense és egy utcán megfigyelt beteg tünetei alapján írta le ezt a súlyos idegrendszeri betegséget. Feltételezte, hogy agyi eredetű, de ezt nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, és a gyógymódját sem ismerte.

Apja is orvos volt, így James diplomája megszerzése után mellette dolgozott, majd a halála után átvette a praxist. Több orvosi könyvet írt, a leghíresebb mégis a róla elnevezett szindrómáról szóló lett.

A 19. században Jean-Martin Charcot francia ideggyógyász használta először a Parkinson-kór kifejezést. Ő fedezte fel, hogy atropin adásával jelentős javulást lehet elérni ebben a betegségben.
A 20. században bizonyítást nyert, hogy a kór agyi eredetű, és a középagy sejtállománya a normális fekete színnel ellentétben túlságosan világos a Parkinson-kórban szenvedőknél.

A betegség leginkább az 50-60 éves korcsoportot érinti. Nehéz korán diagnosztizálni, mivel sokáig nincsenek jelei, ezért a beteg életében nem okoznak zavart.

Jellegzetes tünetei: lassul a mozgás (pl. csoszogás, tipegés figyelhető meg), a beteg ügyetlenné válik, romlik az írásképe, remegni kezdenek a végtagjai, halkan beszél, hátfájdalom, bélrenyheség alakul ki. A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a Parkinson-kór nem azonos az idős kort kísérő általánosnak mondható tünetekkel.

A betegség egyelőre gyógyíthatatlan, azonban megfelelő gyógyszeres kezeléssel, terápiával a beteg állapotán javítani lehet. Sok híres ember Parkinson-kórban hunyt el, pl. II. János Pál pápa, Jasszer Arafat, Leonyid Brezsnyev, Michael J. Fox, Salvador Dali.

Ki volt Alzheimer?

Alois Alzheimer pszichiáter 1864. június 14-én született, és 1915. december 19-én halt meg Németországban.

1901. november 25-én a frankfurti állami elmegyógyintézetben egy 51 éves nőt szállítottak be hozzá, aki egy ideje furán viselkedett, a háztartási teendőit nem volt képes ellátni, és már a családnevére sem emlékezett.

– Mi a neve? – kérdezte tőle az orvos.
– Auguste – felelte a nő.
– A családneve? – Auguste.
– Mi a férje neve?
– Ha jól tudom, Auguste.

Később a nő szellemileg teljesen leépült, sem térben, sem időben nem volt képes tájékozódni, és szinte semmit nem tudott felidézni a korábbi életéből. Öt év múlva a nő meghalt, nem sokkal előtte az orvos teljes elbutulást állapított meg nála. Halála utána az orvos feltárta az agyát, és egy különös betegségfolyamat jeleit észlelte: az agykéreg jelentős része, amely az emlékezetért, a tájékozódásért és az érzelmekért felelős, nagyfokú elváltozást mutatott. Fehérje-lerakódásokat, elhalt idegcsomókat és idegsejteket talált. Ez a szellemi megsemmisüléssel járó betegség demencia néven akkor már ismert volt, de az orvosok úgy hitték, hogy csak öregkorban következhet be. Alzheimer doktor bizonyította be elsőként, hogy a demencia oka nem agyi érelzáródás, hanem az agykéreg pusztulásának következménye.

Ki volt Avicenna?

Avicenna időszámításunk elején élt, perzsa filozófus, matematikus, asztrológus, metafizikus, alkemista volt, mestere a geometriának és az orvoslásnak. Egyike volt azoknak, akik elsőként írták le részletekbe menően az emberi csontvázrendszert, és pontosan ábrázolta a jobb és bal agyféltekét.

Már 10 éves korában kívülről tudta a Koránt és néhány filozófiai értekezés tartalmát. 16 éves korától foglalkozott gyógyítással, később a leghíresebb muszlim orvosok közé tartozott. 450 különböző témájú könyvet írt, ezek többsége a filozófiáról és a gyógyításról szól. Filozófiája főleg Al-Farabi, Arisztotelész és Platón bölcseletén alapult.

Leghíresebb műve A gyógyítás könyve (Canon Medicinae). Ebben leírja, hogy az emberi szervezet egészséges, beteg vagy e kettő közötti állapotban lehet. Az egészség alakulását két ok befolyásolhatja: a „res naturales” (szervek és testrészek) és a „res non naturales” (pl. alvás, étel, ital, lelkiállapot, levegő). Az időjárás és az évszakok hatással vannak az egészség és a betegség alakulására. Az egészség védelme érdekében étrendeket, tornagyakorlatokat ír elő. Több mint 800 állati, növényi és ásványi eredetű gyógyszert mutat be. A fájdalomcsillapításnak többféle módját ismerteti (pl. hűtés, vegyi kezelés). Az összes ismertebb betegséggel foglalkozik.

Az orvosok fejedelmének tartották, 10 kötetes Kánonját közel 500 éven keresztül orvosi tankönyvként használták.

Fotó: Pixelio.de

Honnan kapta Ferihegy a nevét?

Miért lett "hegy" a neve ennek a sík földterületnek, és ki az a Feri?

Ferihegy a budapesti XVIII. kerület egyik városrésze. Területének jelentős részét a Ferihegyi nemzetközi repülőtér foglalja el. Névadója az 1700-as években született Franz Mayer német földbirtokos volt. Vecsésen gazdálkodott, szőlő- és őszibarack termesztéssel foglalkozott, nevét Mayerffy Ferencre magyarosította. Birtoka határában 150 méter magas homokbuckák magasodtak. Ezeket Franz Mayer hegynek látta, így ezekről és saját magáról nevezte el ezt a földterületet Ferihegynek.

A repülőtér építése 1940-ben kezdődött. A világháborúban bombatalálatok érték, és romhalmaz lett belőle. Később újjáépítették, és 1950 óta újra üzemel. Részben Budapesthez, részben Vecséshez tartozik. 2011-től a neve Liszt Ferenc repülőtér.

Ki nevezte el a bolygókat?

A bolygók görög csillagászoktól kapták a nevüket, akik évszázadokon keresztül tanulmányozták a Naprendszert. A bolygókat római istenekről nevezték el. A ragyogó Vénusznak a szépség istennőjének nevét adták, a vörös színű Mars a háború istenének nevét kapta. A legnagyobb bolygót, a Jupitert a főistenről, a gyors forgású Merkurt az istenek hírvivőjéről nevezték el.

Ki volt Matuzsálem?

Matuzsálem bibliai ősatya, Noé nagyapja, Mózes első könyvében szerepel. 969 évig élt. 187 évnyi önmegtartóztatás után fiút nemzett, és ezután számtalan gyermeke született még. Matuzsálem neve a Bibliában Methuséláh, amelynek szó szerinti jelentése: „erőszakos ember”.

Kicsoda Szent Habakuk?

Szent Habakuk valóságos személy volt: a Biblia szerint prófétaként tevékenykedett, feltehetően az i.e. 7. században. Habakuk könyve az Ótestamentum részét képezi.

Habakuk könyvét megtalálod a Magyar Elektronikus könyvtárban. >>

Élt-e valaha Doktor Faust?

Faust János doktor (1485-1538) híres német mágus, asztrológus és kuruzsló, tudományosan képzett ember volt. Kóbor diákként járt-kelt, bűvészmutatványaival kiaknázta az emberek hiszékenységét, s a bűbájos mesterségek beavatottjának vallotta magát; valószínűleg erőszakos halállal halt meg. Csakhamar mondai alakká vált. Más híre bűvészek ismert kalandjait és csodatetteit is ráruházta a néphagyomány.

A Faust-monda első feldolgozása egy 1587-ben megjelent népkönyv, leghíresebb irodalmi változata a nagy német költő, Goethe Faustja. Faust a népkönyvben a teológiai doktora, aki eladja lelkét az ördögnek és 24 évre szerződést köt vele: Mephisztotelész köteles szolgálni őt, s minden kívánságát teljesíteni. Erre a motívumra épült Goethe drámai költeménye is.

Ki az a Valentin?

Valentin a 3. században élt Rómában, és az egyik legnépszerűbb középkori szent volt, merész és romantikus természetű. Claudius császár annak idején megtiltotta, hogy a katonák házasodjanak, Valentin atya azonban a továbbra is összeadta a szerelmes párokat. Emiatt aztán halálra ítélték.
Egy másik legenda szerint a szerelmes Valentin küldte az első Valentin-napi üdvözletet. Amikor a börtönben raboskodott, beleszeretett a börtönőr lányába. Mielőtt kivégezték, levelet írt kedvesének „Valentinodtól” aláírással. Az angolban a mai napig él ez a kifejezés.

Kicsoda Európé?

Európé, Agénor főníciai király lánya olyan szép volt, hogy Zeusz, az istenek és emberek atyja beleszeretett. Zeusz egy bika alakját öltötte magára, és amikor a lány felült a hátára, átúszott vele a tengeren, és Kréta szigetére vitte. Ott született tőle három fia: Minósz, Szarpédón és Rhadamanthüsz. A görögök Európé nevét adták a világrésznek, amelyhez Kréta tartozik.