Mi történik az agyban ájuláskor?

Leizzadunk, elsötétül a világ, fekete foltok villódznak a szemünk előtt. Milyen testi folyamat tünetei ezek?

Ájuláskor hirtelen csökken a vérnyomás, így az agy öntudatért felelős része nem kap elég oxigént, és rövid időtartamú eszméletvesztés következik be. Az ájultat célszerű vízszintes pózba helyezni, hogy az agyi vérkeringés rendeződjön. Vérvételkor az eszméletvesztés megelőzése érdekében inkább feküdjön le, aki ilyenkor ájulásra hajlamos.

Fotó: Pixelio.de

Ki volt Parkinson?

James Parkinson angol orvos volt. 1755. április 11-én született, és 1824. december 21-én halt meg. Ő jellemezte elsőként részletesen egy addig ismeretlen betegség tüneteit, és tapasztalatait az „Értekezés a reszketeg bénulásról” (An Essay ont he Shaking Paisy) című tanulmányában összegezte. Egy páciense és egy utcán megfigyelt beteg tünetei alapján írta le ezt a súlyos idegrendszeri betegséget. Feltételezte, hogy agyi eredetű, de ezt nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, és a gyógymódját sem ismerte.

Apja is orvos volt, így James diplomája megszerzése után mellette dolgozott, majd a halála után átvette a praxist. Több orvosi könyvet írt, a leghíresebb mégis a róla elnevezett szindrómáról szóló lett.

A 19. században Jean-Martin Charcot francia ideggyógyász használta először a Parkinson-kór kifejezést. Ő fedezte fel, hogy atropin adásával jelentős javulást lehet elérni ebben a betegségben.
A 20. században bizonyítást nyert, hogy a kór agyi eredetű, és a középagy sejtállománya a normális fekete színnel ellentétben túlságosan világos a Parkinson-kórban szenvedőknél.

A betegség leginkább az 50-60 éves korcsoportot érinti. Nehéz korán diagnosztizálni, mivel sokáig nincsenek jelei, ezért a beteg életében nem okoznak zavart.

Jellegzetes tünetei: lassul a mozgás (pl. csoszogás, tipegés figyelhető meg), a beteg ügyetlenné válik, romlik az írásképe, remegni kezdenek a végtagjai, halkan beszél, hátfájdalom, bélrenyheség alakul ki. A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a Parkinson-kór nem azonos az idős kort kísérő általánosnak mondható tünetekkel.

A betegség egyelőre gyógyíthatatlan, azonban megfelelő gyógyszeres kezeléssel, terápiával a beteg állapotán javítani lehet. Sok híres ember Parkinson-kórban hunyt el, pl. II. János Pál pápa, Jasszer Arafat, Leonyid Brezsnyev, Michael J. Fox, Salvador Dali.

Ki volt Alzheimer?

Alois Alzheimer pszichiáter 1864. június 14-én született, és 1915. december 19-én halt meg Németországban.

1901. november 25-én a frankfurti állami elmegyógyintézetben egy 51 éves nőt szállítottak be hozzá, aki egy ideje furán viselkedett, a háztartási teendőit nem volt képes ellátni, és már a családnevére sem emlékezett.

– Mi a neve? – kérdezte tőle az orvos.
– Auguste – felelte a nő.
– A családneve? – Auguste.
– Mi a férje neve?
– Ha jól tudom, Auguste.

Később a nő szellemileg teljesen leépült, sem térben, sem időben nem volt képes tájékozódni, és szinte semmit nem tudott felidézni a korábbi életéből. Öt év múlva a nő meghalt, nem sokkal előtte az orvos teljes elbutulást állapított meg nála. Halála utána az orvos feltárta az agyát, és egy különös betegségfolyamat jeleit észlelte: az agykéreg jelentős része, amely az emlékezetért, a tájékozódásért és az érzelmekért felelős, nagyfokú elváltozást mutatott. Fehérje-lerakódásokat, elhalt idegcsomókat és idegsejteket talált. Ez a szellemi megsemmisüléssel járó betegség demencia néven akkor már ismert volt, de az orvosok úgy hitték, hogy csak öregkorban következhet be. Alzheimer doktor bizonyította be elsőként, hogy a demencia oka nem agyi érelzáródás, hanem az agykéreg pusztulásának következménye.

Mennyi energia kell a normális agyműködéshez?

Agyunk az általunk elfogyasztott táplálék egyötödét használja fel! Az éhségérzet először az agyban keletkezik, az éhségközpont az agyalapi mirigyben van. Ide futnak be a szervezet energiaállapotáról szóló információk.

Legfontosabb hajtóművei a szénhidrátok, amelyek fokozzák a szerotonin nevű boldogsághormon termelődését, és így nyugodtak leszünk tőle. A fehérjék is lényeges tápanyagok az agy számára, mert segítik a hormontermelést az ingerületátvivő anyagok működését. Az ásványi anyagok közül a vas és a jód javítja a memóriát, szellemi frissességet biztosít. A vas nagy mennyiségben fordul elő vörös húsokban és piros bogyós gyümölcsökben. Jódot elsősorban a jódozott só és a tengeri halak tartalmaznak.

A túlzásba vitt fogyókúra ronthatja az agyi funkciókat, érdemes tehát (szó szerint) ésszerűen válogatni a táplálékok közül. A teljes őrlésű péktermékekben található egészséges szénhidrátok és a szőlőcukor nyugodtan beépíthető a diétába.

Magzati korban az agy energiafelhasználása 60 százalékát teszi ki, ezért fontos, hogy az anya a terhesség hónapjaiban egészségesen táplálkozzon.

Miért alszunk el?

Elsősorban akkor alszunk el, ha az álom és az ébrenlét ritmusa ránk parancsol. Könnyebben alszunk el, ha kialvatlanok vagyunk, nem mozoghatunk, melegünk van vagy unatkozunk. Az éber figyelmet a változatosság táplálja – ingerszegény környezetben elálmosodunk.

A kialvatlan szervezet utólag szükségképpen több és mélyebb alvással kárpótolja magát. A szervezet szövetei állandóan bomlanak és újulnak, de ébrenlétkor viszonylag erősebb a bomlás, alváskor pedig a megújulás. Akit természetellenesen sokáig ébren tartanak, akaratereje végső megfeszítésével egy ideig még végzi, amit megkövetelnek tőle, de fokozatosan gyengül a teljesítménye, egyre többször hibázik, míg végül magától összerogy és elalszik. Miután az ember kialudta magát, teste és agya visszanyeri erejét.

Melyik szervünk nem képes az érzékelésre?

Az agyunk érzékeli az idegvégződések által küldött jeleket, és észleli, hogy mikor, hol és mi történik a testünkben, de egyáltalán nem érez sem érintést, sem fájdalmat. Bárki agyát meg lehet műteni ébrenléti állapotban. Erről szól Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című művének az a jelenete is, amikor az író megosztja olvasóival az agyműtéte közben támadt gondolatait.

Melyik érzékszervünk nem kapcsol ki alvás közben?

A fülünk az egyetlen érzékszervünk, amelyik működik alvás közben is. A szaglásunk, az íz- és tapintásérzékelésünk szünetel, de a zajokat még alvó állapotban is észleljük.

A kisgyerekek alvási ciklusa más, mint a felnőttkorban. Gyakoribbak a felületes alvási időszakok, az ún. REM-szakaszok, amikor a szemgolyó nagy sebességgel mozog. Ilyenkor a hallás szerepe felerősödik, és a gyerekek sokat tanulnak az őket körülvevő világ zajaiból.

Mikorra ölt a magzat emberi formát?

A terhesség 49. napjára, a 13. hétre válik a magzat ember formájúvá: csontváza teljes, vannak ujjai, lábujjai és fülei. A szíve egyenletesen dobog, és a maga módján gondolkodik is, agyhullámai mérhetőek. Az ülőmagassága ekkor 7 centiméter.

Miért éhezünk meg?

Éhségérzet olyankor alakul ki, amikor a test energiatartalékai kiürülnek, vagyis amikor hosszabb ideig nem eszünk, vagy fizikai munkát végzünk, és ilyenkor táplálékot, energiát igényel a szervezetünk. A legtöbb ember gyomortájékon érzi az éhséget, de koncentrálási problémák, fejfájás, rosszullét is jelentkezhet.

Az éhség az agyban keletkezik
Az éhségközpont a köztiagyban található agyalapi mirigyben van. Ide futnak be a szervezet energiaállapotáról szóló információk. Az éhségközpont szabályozza az éhséget és a jóllakottságot. Ha a köztiagy jelzéseire valaki hosszabb ideig nem figyel, akkor jön a falási roham, amikor az egyén válogatás nélkül bármit megeszik, hogy csillapítsa az éhségét. Ha valaki diétázik vagy sokat nassol, nem éhes. Az éhség azonban növeli az étvágyat, és meghozza a kedvet bizonyos ételekhez akkor is, amikor a gyomor már telítődött. Az, ahogyan a test evés közben az éhséget és az étvágyat irányítja, bonyolult folyamat. Fontos szempont evés előtt és közben az étel kinézete, illata és íze, minősége és mennyisége. A gyomor és a bél falának érzékelősejtjei információkat küldenek az agyba a telítettség mértékéről és bevitt a tápanyagokról. Ennek hatására az agy csökkenti az éhségérzetet. Miután a tápanyagok felszívódnak a bélből, szétterjednek a testben és a májba kerülnek, az érzékelősejtek reagálnak a bomlástermékekre, ami befolyásolja a telítettségérzést. Hogy mikor éhezünk meg, az az elfogyasztott táplálék összetételétől függ. A szénhidrátok hamar eltelítenek, a zsírok és a fehérjék hatása tovább tart.