A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése

Milyen láz a játék-láz?


Gyerekeknél gyakran megfigyelhető, hogy játék során annyira megnő a testhőmérsékletük, hogy megközelíti a láz határát. Ez az állapot természetesen nem okoz betegséget. Ajánlatos ilyenkor a gyereket csendes helyre vinni, és vízzel vagy teával kínálni, halkan felolvasni neki vagy beszélgetni vele.

Fotó: Pixelio.de

Miből készül a csukamájolaj?


A csukamájolaj neve megtévesztő, ugyanis nem a csuka, hanem a tőkehal és bizonyos cápafajok májából készítik. A tőkehal ízletes húsú halfajta, az Északi-tengerben, Norvégia közelében él. Mája rendkívül egészséges táplálék, mivel nagy mennyiségben tartalmaz Omega 3 zsírsavat, jódot, A- és D-vitamint.
  
A jód a pajzsmirigy, az anyagcsere, az idegrendszer és a vérkeringés egészséges működéséhez szükséges. Az Omega-3 zsírsav szabályozza a vérnyomást, rendben tartja a szívet, növeli a szellemi teljesítőképességet. Az A-vitamin óvja a szemet, segít a betegségek elleni védekezésben.

A csukamájolajat táplálékkiegészítőként leggyakrabban gyerekeknek adják, mert magas D-vitamin tartalma révén segít az angolkór megelőzésében. A D-vitamin fontos szerepet játszik a csontok képződésében, így hiánya esetén, az angolkór kialakulásával, a csontok fejletlenek maradnak, és dongaláb jöhet létre, illetve a mellkas és a gerinc elgörbülhet. A betegség felnőttkori változata a csontlágyulás. A D-vitamint a szervezet a napfény segítségével állítja elő, ezért főleg szeptembertől márciusig érdemes felnőtteknek is fogyasztani.

Fotó: Pixelio.de

tőkehal-szárítás
 
Fotó: Pixabay.com
Letöltés: http://pixabay.com/hu/t%C5%91kehal-clipfish-sz%C3%A1r%C3%ADt%C3%A1s-68740/

Hogyan készül az Oslo-reggeli?


Az Oslo-reggeli, mint a neve is elárulja, norvég találmány, élettanilag nagyon értékes táplálék. Norvégiában a jórészt halból és kenyérből álló táplálkozás, és a zord éghajlati körülmények miatt a gyerekek egészségi állapota rossz volt, ezért az 1970-es években kitalálták számukra az Oslo-reggelit.

A recept: Áztass zabpelyhet estétől reggelig 3,6%-os tejben, majd reggel reszelj le egy sárgarépát, add hozzá a tejes zabpehelyhez, enyhén melegítsd fel, és mézzel ízesítsd!

Az új táplálék hatására a gyerekek egészségi állapota és tanulási teljesítménye jelentősen javult, nem voltak többé fáradékonyak.

Fotó: Pixelio.de

Miből van a gyurma?


A gyurma az egészségre nem ártalmas, természetes anyagokból készül: vízből, olajból, ízesítőszerből, ételszínezékből, sóból, lisztből és a gyártóktól függően egyéb összetevőkből, például gyakran burgonyakeményítőt, viaszt adnak hozzá. Az adalékanyagok fajtáját és mennyiségét az is befolyásolja, hogy modellezésre alkalmas, keményebb gyurmáról vagy gyerekkezekbe való, puhább gyurmáról van-e szó. A hozzávalókat felmelegítik és összekeverik, majd a felmelegített, képlékeny masszát még melegen dobozokba töltik.

A gyurmával való játék pedagógiai jelentőségű. A gyerekek általában kétéves korukban fedezik fel a formázásban rejlő örömöket. A gyurma tapintása, szétszedése, összegyúrása, szeletelése fejleszti a tapintóérzéket, az ujjak finommozgását, a csuklómozgást és a képzelőerőt. A gyurma használata felnőttek esetében enyhíti a reumatikus panaszokat.

Hány éves korától ülhet a gyermek repülőre?

 
A gyermekkor – mint tudjuk - nagyobb rizikótényezőt jelent az utazás során. Ezt a nagyobb rizikót a gyermek megfelelő, utazás előtti felkészítésével és a szülőknek (kísérőknek) adott részletes tanácsokkal lehet csökkenteni.
 
A gyermekek nagyobb utazási rizikóját főleg az alábbi tényezők okozzák:
A gyermekek hőháztartása labilisabb, mint a felnőtteké. Ezért ők jobban ki vannak téve pl. a kiszáradás vagy a kihűlés veszélyének.
A gyermekek ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben alacsonyabb, mint a felnőtteké, ezért a biomedicinális prevencióra (vakcináció, kemoprofilaxis) nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
A gyermekeket kisebb testtömegük miatt jóval óvatosabban kell gyógyszerelni és teljesen más dozírozású és hatóanyag-tartalmú gyógyszereket kell számukra adagolni, arról nem is beszélve, hogy a gyógyszer bevételével szembeni ellenállásuk kifejezettebb.
A gyermek statikai súlypontja rosszabb, mint a felnőtteké (nagyobb relatív koponyaméretük miatt), ezért pl. síelés közben könnyebben szenvednek balesetet.
A gyermekek viselkedése kiszámíthatatlanabb, önkontrolljuk és belátóképességük töredéke a tapasztalt felnőttekének: ezért veszélyérzetük is jóval kisebb.

A gyógyszerésztől a szülő nem csak saját magára, de gyermekére vonatkozóan is tanácsot fog kérni. A gyermekkel utazóknál az utazás céljainak és körülményeinek ismerete éppen olyan fontos, mint a felnőtteknél. A kérdésekre adott válaszoknál ezt figyelembe kell venni. Vegyük szemügyre tehát a gyakoribb kérdéseket.

Hány éves korától ülhet a gyermek repülőre?
A repülőtársaságok és az utazási orvostani szakemberek között ez sokáig vita tárgyát képezte, mert különböző légitársaságoknak különböző előírásai voltak ezen a téren. Mára már kialakult a konszenzus: a gyermek gyakorlatilag bármelyik életkorban utazhat, így a csecsemőkorban is. A repülőgép kabinjában uralkodó, a tengerszintnél kisebb nyomás nem káros a gyermekre, de a koraszülötteknél, krónikus keringési vagy légzési betegségben szenvedő gyermekeknél – éppúgy, mint a felnőtteknél – javasolt az utazás előtti orvosi tanácsadás.

Mint említettem, a gyermekeknek nincs élettapasztalata és veszélyérzete. Ezért a légi út során is fokozott figyelemmel kell kísérni. Utazni – éppen úgy, mint a gépkocsiban – csak bekötött biztonsági övvel szabad. Bizonyos kor alatt – légitársaságonként változóan – a gyermek ingyen utazhat, ha nem foglal el külön ülést – azaz a szülő ölében. Sok légitársaságnál megengedett volt, hogy a csecsemőt a szülő csak a karjaiban tartsa: azonban a fizika törvényei szerint, hirtelen magasságvesztésnél, a földi guruláskor a fékezésnél, a gyermek súlya többszörösére nő: azt emberi erővel nem lehet már megtartani. Ilyenkor mint a kilőtt puskagolyó, repül el a gyermek a kezünkből. Ezért mára már minden járaton kötelező a szülő biztonsági övéhez kapcsolható külön öv használata.

Ha repülőgép megsérül a magasban, a kabinból elillanhat a levegő, a repülőgép dekompresszálódik. Jól ismert, hogy ilyenkor az utasok feje felett lévő oxigénmaszk automatikusan aláhull, és azt az utasnak azonnal az orra-szája elé kell húzni. A felszállás előtt a biztonsági rendszabályok ismertetésekor ezt az utaskísérők világosan elmagyarázzák.

Nyilvánvaló, hogy ezt a műveletet a gyermek nem tudja magától megtenni. Minden aggodalmunk ellenére, először magunkat kell biztonságba helyezni, hogy azután a gyermeken tudjunk segíteni: tehát először magunkra illesszük a maszkot, majd csak azután a gyermekre.

Mozgásbetegség a gyermekeknél
A gyermekek vestibularis rendszere érzékenyebb, mint a felnőtteké, ezért az a tapasztalat, hogy a gyermekek több mint fele tengeri betegségről számol be a hosszabb gépkocsiút alatt. A gyermekek számára a megfelelő gyógyszerelés még nem teljesen tisztázott és elfogadott, ha lehetséges, inkább a szokásos fizikai megelőzéshez folyamodjunk: könnyű étkezés az út megkezdése előtt 3 órával, olvasás, videózás kerülése az út alatt, stb. Sedativumot ne, illetve helyette antiemetikumot (diphenhydramin) csak a legszükségesebb esetben adjon a szülő a gyermeknek.

Vakcináció a gyermekkorban
Hazánkban a kötelezően beadandó védőoltások széles skálája a gyermekeknek nagyfokú védelmet nyújt, mégis, a külföldi, endémiás területre való utazáskor indokolt, hogy a gyermekeket védőoltásban részesítsük, különösen akkor, ha valamilyen krónikus betegségben szenvednek.

Malária profilaxis gyermekkorban
Amikor a felnőtteknek indokolt a malária elleni védekezés, akkor a gyermekeknek is indokolt. Irodalmi adatok szerint az Európába behurcolt malária esetek 20%-át gyermekek hozzák be. A kemoprofilaxis nem véd a szúnyogcsípéstől (tehát a mechanikus védekezés nem elhagyható) de a betegséget megelőzi („megöli a parazitát, ha elhagyja a májat” ) és a kezelést a maláriás területről visszatérve is folytatni kell. Természetesen, az antimaláriás szereknek a gyermekeknél is van mellékhatása, azonban kevéssé pszichiátriai, mint inkább gastrointestinális jellegű.

Utazási hasmenés a gyermekkorban
A gyermekek ugyanolyan arányban esnek áldozatul az utazási hasmenésnek, mint a felnőttek. Mégis, amiért külön említést érdemel ez a betegség, az az, hogy egyrészt a diarrhoea általában a gyermekeknél lázzal is jár, másrészt pedig következményei komolyabbak lehetnek, mint a felnőtteknél, ezért nagyobb odafigyelést igényel. Talán mondani sem kell, hogy mindez vonatkozik a biztonságos étel-ital szabályok rigorózusabb betartására is.

A tej beszerzése - különösen az aggályos higiéniájú országokban - nehézséget okoz, illetve eredete sokszor kétséges. Ezért sok szülő tejport visz magával, és azt forralt vízzel helyben készíti el.

Bár a kutatások azt mutatják, hogy a gyermekek utazási hasmenése - gyengébb ellenálló képességük miatt - többnyire bakteriális eredetű, az utazási hasmenés kemoprofilaxisát a szakemberek többsége a gyermekeknél ellenzi, mellékhatásai miatt.

A gyermek könnyebben kiszárad, ezért a rehidráció alapvető fontosságú. Az intravénás folyadékpótlást elkerülendő, a gyermeket itatni kell. Saját praxisomban a sóspálcika - Cola kombináció sikert eredményezett: a gyermekek örömmel kihasználták a majszolás és a kólaivás szülői utasításra történt fogyasztását. A folyadékbevitel mellett így a glukózbevitel problémája is megoldott. A rehidrációt lassan, kis kortyokkal kell kezdeni, majd ütemesen folytatni. Az erőltetett hidráció hányást provokál.

Ha a csecsemő a gyakori diarrhoea miatt pelenka-dermatitisben szenved, azt cink-oxidos kenőccsel, különböző, A- és C-vitamin tatalmú olajjal, legvégső esetben hidrocortison tartalmú kenőccsel kell kezelni.

Forrás: Dr. Felkai Péter PhD: Utazásorvostani ismeretek gyógyszerészeknek

Miért nem emlékszünk kisgyerekkori élményeinkre?


A korai gyermekkorban szerzett tapasztalatok fontosak az értelem és az egész személyiség további fejlődése számára, és születésünktől kezdve képesek vagyunk a tanulásra. De miért nem tudunk felidézni semmit abból, ami akkor történt?

A gyerekeknek az első életévükben még nincs én-tudatuk, ezért nem emlékszünk semmire életünk első éveiből. Két éves korig a hippocampus, vagyis agyunknak az a része, amely tapasztalatokat és információkat tárol, még nem elég fejlett a helyes működéshez, és ezért a csecsemőnek még nincs epizodikus emlékezete. Ennek ellenére a kicsik rengeteg benyomást és információt fogadnak be a külvilágból, és rövid idő alatt hihetetlenül sokat képesek tanulni. Ezek a fejlődési és tanulási sikerek képezik az egész további életük alapját. Az első tapasztalatok nem tűnnek el nyomtalanul, még ha tudatosan nem is tudunk visszaemlékezni rájuk.

Mi a kutacs?


A kutacs a gyerek „feje lágya”. Az újszülött koponyavarratainak találkozásánál található puha rész. Összesen hat van belőle: elöl, hátul és oldalt kettő. Hajlékonyságuk segíti a gyerek világra jövetelét, valamint később a koponya növekedését. Fél éves kor környékén keményednek meg a hátsó és az oldalsó kutacsok, három éves korban pedig az elülsők.

A teljes csontosodás a húszas évek vége és az ötven éves kor között megy végbe. Köznyelvileg kifejezve a „fejünk lágya” csak érett felnőttkorunkban nő be.

Mikorra alakul ki gyerekkorban az éleslátás?


Az éleslátás 4-5 éves korra alakul ki. Minden kisgyerek rövidlátó. Újszülött korban csak a hozzájuk közel hajoló arcokat és a közvetlen közelükben levő tárgyakat látják tisztán, és még kétévesen is némileg homályosan érzékelik a világot, csak mínusz 0,5 dioptriás a látásuk.

Hány éves korban hullnak ki a tejfogak?


A tejfogak 5-13 éves korban hullnak ki fokozatosan. Ha a maradandó fog csírája nem fejlődik ki, a tejfog hosszabb ideig is a szájüregben maradhat.

Az első fogcsírák már a méhen belüli életben, a terhesség 10. hetében megjelennek. A fogzás a gyerekeknél 6-12 hónapos korban kezdődik (előfordul, hogy már az újszülöttnek vannak fogak a szájában), és 2 és fél évesen már megvan a teljes tejfogsoruk, vagyis addigra mind a 20 foguk kinő. Miután egy tejfog kiesik, fél-egy év múlva kezd nőni a helyén az új fog.

A fogzás sorrendje: 6 hó: két alsó középső metsző, 8-12 hó: két felső középső metsző, 10-12 hó: két felső szélső metsző, 13-14 hó: két alsó szélső metsző, 15-16 hó: négy első zápfog 20-24 hó: négy szemfog, 36 hó: négy hátsó zápfog.

A felnőtt fogsor 28 fogból áll: 8 metszőfogunk, 4 szemfogunk és 16 őrlőfogunk (más néven zápfog) van. A 4 bölcsességfog nő ki legutoljára.

A tejfogak azért hullnak ki, mert aprók, ráadásul nincs gyökerük. Ahogy növekszik az állkapocs, eltávolodnak egymástól, és meglazulnak, végül egymás után kiesnek.

Mikorra alakul ki a jobb- vagy balkezesség?


Az első hónapokban gyakran még nem lehet tudni, hogy a gyereknek melyik keze lesz ügyesebb. Körülbelül kilenc hónapos korában már többet használja az egyik kezét, amikor a tárgyakért nyúl vagy valamit fog. Négy-öt éves korra erősödik ez a tendencia.

A balkezesség családi vonás, de nem feltétlenül öröklődik. Ha egy ikerpár egyik tagja balkezes, csak 50 százalék az esélye, hogy a testvére is balkezes lesz. Általában két balkezes szülő gyerekeinek kevesebb, mint a fele lesz balkezes.

Hogyan találják meg a hímivarsejtek a petesejtet?


A hímivarsejtek azért találják meg a petesejthez vezető utat, mert az valamivel magasabb hőmérsékletű, mint a petevezeték fala. Ez a hőmérsékletkülönbség, valamint a petsejtben felszabaduló vonzó kémiai anyagok segítik a hímivarsejteket a tájékozódásban. A spermiumok származási helye 2 Celsius-fokkal hidegebb, mint az a környezet, ahol a megtermékenyülés történik. (A hőmérsékletkülönbséggel magyarázható a fertőző baktériumok és a vírusok terjedése is.)

A meleget kedvelő hímivarsejtek a méhen keresztül eljutnak a petevezetékhez, ahol hozzátapadnak a petevezeték falához, amíg megérnek megtermékenyítésre. Ha a hímivarsejtek kiszabadulásának ideje közel van a petesejt petefészekből való kijutásához, akkor a fogamzás a petevezetékben nagy eséllyel végbemegy.

Melyik érzékszervünk nem kapcsol ki alvás közben?


A fülünk az egyetlen érzékszervünk, amelyik működik alvás közben is. A szaglásunk, az íz- és tapintásérzékelésünk szünetel, de a zajokat még alvó állapotban is észleljük.

A kisgyerekek alvási ciklusa más, mint a felnőttkorban. Gyakoribbak a felületes alvási időszakok, az ún. REM-szakaszok, amikor a szemgolyó nagy sebességgel mozog. Ilyenkor a hallás szerepe felerősödik, és a gyerekek sokat tanulnak az őket körülvevő világ zajaiból.

Honnan tudhatjuk, hogy milyen magas lesz felnőttkorában egy gyerek?


A felnőttkori magasság általában a kétéves kori magasság kétszerese.

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Miért zsugorodunk össze öregkorunkra?, Miért vagyunk reggel magasabbak, mint este?, Hány évesen érjük el a maximális testmagasságunkat?

Fotó: Pixelio.de

Hány éves korunkig nő a szemünk?


Szemünk belső hártyája, a retina kétéves korunkig növekszik. A szemnövekedés leállása a serdülőkor kezdetén következik be: a lányoknál ez 12-14 éves korra, a fiúknál 13-15 éves korra tehető.

Mennyi idős korunkban kezd nőni a hajunk?


Hajunk jóval a születésünk előtt elkezd nőni: a három hónapos (kb. 8 centiméteres) magzatnak már van haja.

Kapcsolódó kérdések és válaszok: Hol él a legtöbb vörös hajú ember?, Mi a pomádé?, Mennyi hajhagymánk van?, Hány métert nő a hajunk életünk során?, Miért érdemes télen sapkát hordani?, Milyen a sima, a hullámos és a göndör hajszálak keresztmetszete?, Tényleg meg lehet őszülni a stressztől?, Mit jelent az álomban a haj?

Fotó: Pixelio.de

Mikor veszünk levegőt életünkben először?


Születés előtt a magzat tüdeje nincs összeesett állapotban, fel van fújódva mintegy kétötödére, egy sajátos anyagnak köszönhetően, melyet a szervezete termel. Ez az anyag segíti a csecsemőt abban, hogy leküzdje a tüdeje léghólyagocskáiban keletkező felületi feszültséget akkor, amikor a tüdejébe az első levegővételkor levegő kerül a folyadék helyébe. A magzat már néhány héttel a világrajövetele előtt apró légzőmozgásokat végez, és ezeknek a gyakorló légvételeknek hatásaként a felesleges folyadék kiáramlik a tüdejéből.

Születéskor a csecsemő rekeszizma működésre kényszerül, megtörténik az első igazi levegővétel, és ezt általában hangos és erőteljes sírás kíséri.


Miért van kék szeme az újszülöttnek?


A legtöbb világos bőrű ember kék szemmel jön a világra. A végleges szemszín csak egyéves korra alakul ki.

A szem szivárványhártyájának színéért a melanin nevű anyag felelős. A melanin az újszülöttek szemében nagyon kis mennyiségű. A szem színe genetikailag öröklődik. Az öröklődésben a kettővel előbbi generáció szemszín is szerepet játszhat. Ha egy gyereknek kék szeműek a szülei és barna szeműek a nagyszülei, akkor kék és barna is lehet a szeme.