Miért nem emlékszünk kisgyerekkori élményeinkre?

A korai gyermekkorban szerzett tapasztalatok fontosak az értelem és az egész személyiség további fejlődése számára, és születésünktől kezdve képesek vagyunk a tanulásra. De miért nem tudunk felidézni semmit abból, ami akkor történt?

A gyerekeknek az első életévükben még nincs én-tudatuk, ezért nem emlékszünk semmire életünk első éveiből. Két éves korig a hippocampus, vagyis agyunknak az a része, amely tapasztalatokat és információkat tárol, még nem elég fejlett a helyes működéshez, és ezért a csecsemőnek még nincs epizodikus emlékezete. Ennek ellenére a kicsik rengeteg benyomást és információt fogadnak be a külvilágból, és rövid idő alatt hihetetlenül sokat képesek tanulni. Ezek a fejlődési és tanulási sikerek képezik az egész további életük alapját. Az első tapasztalatok nem tűnnek el nyomtalanul, még ha tudatosan nem is tudunk visszaemlékezni rájuk.

Mi a kutacs?

A kutacs a gyerek „feje lágya”. Az újszülött koponyavarratainak találkozásánál található puha rész. Összesen hat van belőle: elöl, hátul és oldalt kettő. Hajlékonyságuk segíti a gyerek világra jövetelét, valamint később a koponya növekedését. Fél éves kor környékén keményednek meg a hátsó és az oldalsó kutacsok, három éves korban pedig az elülsők.

A teljes csontosodás a húszas évek vége és az ötven éves kor között megy végbe. Köznyelvileg kifejezve a „fejünk lágya” csak érett felnőttkorunkban nő be.

Mikor veszünk levegőt életünkben először?

Születés előtt a magzat tüdeje nincs összeesett állapotban, fel van fújódva mintegy kétötödére, egy sajátos anyagnak köszönhetően, melyet a szervezete termel. Ez az anyag segíti a csecsemőt abban, hogy leküzdje a tüdeje léghólyagocskáiban keletkező felületi feszültséget akkor, amikor a tüdejébe az első levegővételkor levegő kerül a folyadék helyébe. A magzat már néhány héttel a világrajövetele előtt apró légzőmozgásokat végez, és ezeknek a gyakorló légvételeknek hatásaként a felesleges folyadék kiáramlik a tüdejéből.

Születéskor a csecsemő rekeszizma működésre kényszerül, megtörténik az első igazi levegővétel, és ezt általában hangos és erőteljes sírás kíséri.

Miért van kék szeme az újszülöttnek?

A legtöbb világos bőrű ember kék szemmel jön a világra. A végleges szemszín csak egyéves korra alakul ki.

A szem szivárványhártyájának színéért a melanin nevű anyag felelős. A melanin az újszülöttek szemében nagyon kis mennyiségű. A szem színe genetikailag öröklődik. Az öröklődésben a kettővel előbbi generáció szemszín is szerepet játszhat. Ha egy gyereknek kék szeműek a szülei és barna szeműek a nagyszülei, akkor kék és barna is lehet a szeme.

Mennyi csontja van az embernek?

Az újszülöttnek több mint 300 csontja illetve porca van. A felnőtt csontvázát már csak 206 csont alkotja, ezek fele a kezeken és a lábakon található.

Miért lesz kevesebb csontunk felnőtt korunkra?
A fejlődés során a csontok egy része összenő, (pl. a koponyán és a kézen), így a csontváz erősebbé, terhelhetőbbé válik.

Mi a csontváz feladata?
A csontok az ízületek és a köztük lévő rések révén meghatározzák a test formáját és tartását. Biztosítják a test szilárdságát, és az izmok rugalmasságát, ami a mozgáshoz kell. A csontváz másik fontos feladata a belső szervek védelme (például a szív és a tüdő a mellkasban). Ezek mellett még sok egyéb lényeges funkciója is van, ilyen például a vérsejtek előállítása. A vérsejtek a csontvelőben képződnek, egy hálószerű, igen jó vérellátású szövetben, amely kitölti a csontok belsejének üregét.

Érdekességek
Minden ember csontváza más. Az ember legkisebb csontja a fülében található. Ez az úgynevezett kengyel, amely az üllővel és a kalapáccsal együtt a hallórendszer fontos alkotórésze. A leghosszabb és legnehezebb csont a felsőcombcsont. Egy 180 cm magas felnőtt esetében körülbelül 50 cm hosszú. A felsőcomb rendkívül erős, hiszen állás, futás, ugrás közben az egész test ránehezedik.