A füvek levében levő hatóanyagot – a növekedés és a termékenység elősegítőjét – a 30-as években Dr. Schnaubel és Dr. Koehler fedezte fel Amerikában, de a búzafüvet Ann Wigmore és Victor Kulvinskas tette híressé, akik sokakat meggyógyítottak súlyos betegségükből. A fiatal füvek kipréselésével zöld levet nyertek, mely vitaminok, ásványi anyagok, enzimek, fehérjék és klorofill gazdag forrása.
Hogy a táplálékból a legtöbb ásványi anyagot és vitamint fel tudjuk venni, ajánlatos friss élelmiszert, vagy lehetőleg természetes ételt fogyasztani. Sajnos, a mai zöldségek és gyümölcsök tápanyagban szegények, és legtöbbjükből nem tudunk eleget enni. Ezért egyre fontosabb, hogy az értékes és szükséges tápanyagokat más módon pótoljuk. A búzafű és az árpafű erre nyújt kiváló lehetőséget.
Vitaminok Sok táplálékkiegészítő tartalmaz néhány antioxidánst. A több mint 600 azonosított béta-karotinból a kémiailag előállított készítményekben csak egészen kevés van. Vegyileg az acerolacseresznye C-vitaminja és az aszkorbinsav között nincs semmi különbség. Hatásában azonban óriási, mivel a szervezet másképp dolgozza fel. Ehhez jön még a növényi hatóanyagok szinergetikus hatása, mely csak akkor lép fel, amikor a tápanyagok – vitaminok, flavonoidok, enzimek és nyomelemek – kölcsönösen erősítik egymás hatását. Azt még mindig nem tisztázták, mely anyagoknak kell végül is együttműködniük, és azt sem, hogyan lehetne mesterségesen egy ilyen szimbiózist előállítani.
Ne tévesszenek meg bennünket tehát a hosszú táblázatok! Bár fontos, hogy tudjunk valamit egy kiegészítő szer összetételéről, de az egyes anyagok mennyisége még nem árul el mindent a hatásukról.
Az árpafűben található vitaminok: A-vitamin, B 1-vitamin, B 12-vitamin, B 2-vitamin, B3 -vitamin, B6 -vitamin, C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, H-vitamin, K-vitamin, folsav, pantenolsav.
Ásványi anyagok A füvek kb. több mint 90 olyan ásványi anyagot tartalmaznak, melyek a kiegyensúlyozott anyagcseréhez szükségesek. A táplálékkiegészítőkbe azonban a szervezet ásványi anyagainak csak kevés fő helyettesítőjét keverik be. Pedig valamennyi anyag hatásos összjátékra, megfelelő mennyiségre van szükség ahhoz, hogy a természetes szimbiózis végbemenjen. Ezt az egységes hatóelvet eddig csak a természetnek sikerült produkálnia.
Enzimek Az enzimek a gabonafüvek legfontosabb alkotórészei, de valamennyi friss gyümölcs és zöldségéi is. Ezek adják élelmiszereink életerejét, és szükségesek sok kémiai és biológiai folyamat lezajlásához és gyorsításához. A raktározás, a felmelegítés és a feldolgozás többnyire pusztuláshoz vezet. A friss tehát mindig jobb.
A friss gabonafű többek között a következő enzimeket tartalmazza:
proteázok – elősegítik a fehérjék emésztését
citokróm-oxidáz – antioxidáns, a sejtlégzés elengedhetetlen eleme
amiláz – elősegíti a keményítő emésztését
lipáz – zsírbontó enzim
fikocianin – segíti a vérképzést
transzhidrogenáz – segít a szívizimzatnak
SDO (szuper-oxid-dimutáz) – valamennyi sejtben megtalálható, fékezi a sejtöregedést, szabadgyökfogó
Jó tudni! Hétköznap ritkán van lehetőség friss füvek levéhez jutni. A gabonafű-tabletta is tartalmazza mindazt, amire szükségünk van. A hatékony tavaszi frissítőkúrához azonban szükség van a friss lére is.
Aminosavak/fehérjék A búzafűben valamennyi – a szervezet számára fontos – fehérje nagy mennyiségben megtalálható. Ezek együtt is működnek. Az izolált fehérjék bevitele általában hatástalan, néha pedig káros. Ha az ételben csak kevés esszenciális fehérje fordul elő, a szervezet nem képes a szövetek és a szervezet anyagainak felépítéséhez szükséges sejtépítő köveket előállítani.
A búzafűben kb. 25% fehérje fordul elő. Ez lényegében több, mint a tojásban vagy a húsban levő 16%. Gondoljunk arra, hogy a szarvasmarha honnan szerzi táplálékát? A fűből! A gabonafűnek van a legmagasabb fehérjetartalma az összes rendelkezésre álló fű közöl.
Nem elég, ha egy élelmiszer sok fehérjét tartalmaz, biológiailag is aktívnak kell lennie. Ezt a testépítők nagyon jól tudják.
Jó tudni! A gabonafűben levő fehérje sokkal könnyebben emészthető, mint a húsban található. A zöldségekben és gyümölcsökben található fehérjék feldolgozhatók, és – a hússal ellentétben – nem okoznak sok krónikus betegségért és rákért is felelőssé tehető savas környezetet a szervezetben.
A fehérjék fogyasztásánál nem csak a biológiai vegyértékre, hanem arra is gondolni kell, hogy az állati eredetű fehérjékkel egy időben nagy mennyiségű nem kivánt kísérőanyag is kerül szervezetünkbe: a purin, koleszterin és zsírok. A húsban levő purin a húgysav fő forrása. Ez a vesékben, az ízületekben és az inakban raktározódik el, ha túlzottan felhalmozódik, vesekövet és köszvényt okoz. A tiszta fehérjekészítménnyel ellentétben a gabonafű még nagy adagban sem károsítja a vesét.
KlorofillA klorofill kölcsönzi a növényeknek a zöld színt. Ez teszi elérhetővé számukra a nap energiáját. Élet klorofill nélkül nem létezhet.
A gabonafűben levő anyagok az egészséges vér egyes alkotórészeinek termelődését és működését is segítik. A vérpigment és a klorofill nagyon hasonlít egymásra.
Figyelemre méltó kapcsolat van az emberek és az állatok komplex sejtlégzése és a növények fotoszintézise között. A vérpigment képződése az állatoknál gyakorlatilag ugyanolyan módon zajlik, mint a klorofill képződése a növényeknél. Sejtjeink a klorofilltartalmú ételeknek köszönhetően több oxigénhez jutnak, mivel a klorofill segíti a hemoglobin (a vörös színt adó vérfesték) képződését, így indirekt módon javítja a szervezetben az oxigészállítást. A klorofillnak hihetetlenül sokrétű hatása van, pl. frissebb lesz tőle a bőr, mélyebb az alvás, megnövekszik a sejtek energiája.
A füvekből frissen elkészített ital tehát a szervezet regenerálódásához szükséges energiát tartalmaz.
Mit tud a búzafű?kiváló ásványianyag-, vitamin-, aminosav- és klorofillforrás
segíti a méregtelenítést
regenerálja a sejteket
véd a káros sejtelfajulás ellen (pl. daganat)
javítja a szöveti oxigénellátást
támogatja az immunaktivitást
serkenti a vérképzést
javítja a sejtanyagcserét
frissít, vitalizál
gyorsítja a gyógyulási folyamatokat
Mikor érdemes búzafüvet használni?Elsősorban megelőzésként ajánlható – főleg ősztől tavaszig. Aki rendszeresen iszik búzafűlevet (már napi 1-2 kanálnyi és csodákra képes!) vagy szed búzafűkapszulát, ritkábban betegszik meg, hamarabb felépül, és jobb lesz a teljesítménye.
Mivel a búzafű hatóanyagai kiváló sejtregenerálók, lassítja az öregedést és véd az idő előtti kimerülés ellen is.
Tavaszi fáradtság esetén is érdemes gondolni rá.
Hatékony kiegészítője minden tisztító, salaktalanító kúrának , így léböjt idején is javasolt a fogyasztása.
Krónikus gyulladások, fertőzések esetén okvetlen próbálja ki, hisz az immunrendszer támogatásával és a salaktalanítás serkentésével felgyorsítja a gyógyulást!
Fekélyes panaszok, emésztési zavarok szintén jól kezelhetők rendszeres búzafűlé- vagy -tablettakúrával.
Daganatos betegségek esetén - különösen legyengült állapotban – jól roborál, serkenti a szervezet daganatsejtekkel szembeni küzdelmét.
Tisztító búzafű koktél receptHozzávalók: 0,4 dl búzafűlé, 2 db narancs leve, 1/4 ananász leve, 2-3 levél citromfű apróra szeletelve, 1/4 kávéskanálnyi fahéj
Elkészítés: Keverjük össze a leveket egy pohárban.
Dénes Viktória
Forrás: www.fogyokurak.info Videó:
Búzafűlé (Youtube)
Fotó:
Pixelio.de
