Hogyan készül az illóolaj?

Az illóolaj a növény különböző részeiben halmozódik fel, a növényi szervezet működésének melléktermékeiként. Tartalmazza például a gyökér, a fás részek, a kéreg, az ágcsúcsok, a levelek, a virágok, az érett és éretlen termések, a magok.

Mintegy másfélezer növényfajtából állítanak elő illóolajat, főleg magasabbrendű, virágos növényekből. Minőségüket meghatározza a talaj, a növény életkora, az éghajlat, a szedés ideje. Illatuk annyira élénk, hogy milliós nagyságrendű hígításban is érezhető.

Desztillációval
A növény részeit felaprítják, majd lepárló üstbe helyezik, és vízgőzt engednek alá. A gőz az illóolajat magával ragadja, végül az illóolajjal telítődött gőz lehűl, és az olaj kicsapódik.

Kivonással
Zsiradékkal bekent üveglapra helyezik a növényi részeket, vagyis zsíros oldószerrel (például olajjal, zsírral, faggyúval) kivonják az illóolajat. Az illóolajjal telítődött zsírnak pomádé a neve. Ebből vonják ki a tiszta illóolajat.

Videó: Biegelbauer Pál az aromaterápiáról (Youtube), Az aromaterápia története (Youtube)

 

 

 

Fotó: Pixelio.de

Kapcsolódó kérdés és válasz: Mi a tinktúra?

Milyen fából készül a fahéj?

A fahéj nevű különleges illatú, édeskés ízű, kissé csípős fűszert a fahéjfa kérgéből állítják elő. Ennek az illatos, 10-15 méter magas fának hántják le és őrlik meg a kérgét. A legjobb minőségű fahéj Ceylonból és Kínából származik. A ceyloni vékonyabb és fásabb szerkezetű, és enyhébb, finomabb ízű, mint a csípős kínai, mi is többnyire ezt használjuk, míg az amerikai konyhában népszerűbb a kínai.



fahéjfa

Feszültségoldó, hangulatjavító hatása miatt testi-lelki kimerültség és potenciazavarok esetén kiváló gyógyszer. Amerikai kutatók szerint a II-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél napi 1-6 gramm fahéj javítja az inzulin hatását, így csökkenti a vércukorszintet. Fájdalmas menstruáció esetén ellazít, enyhíti a görcsöket. Segíti az emésztést, ezért érdemes nagyobb étkezések végén fahéjas süteményt, kávét fogyasztani.

Fénytől, nedvességtől óvni kell, jól záródó edényben kell tárolni, hogy az aromáját és egyéb jó tulajdonságait megőrizze.

Fotó: Pixelio.de

Miért hullanak ősszel a falevelek?

Az állatoktól eltérően a növények léte helyhez kötött, így az évszakokhoz való alkalmazkodásukat is ez határozza meg. A fák is isznak, és a vízből és a levegőből a napfény segítségével fontos építő- és tápanyagokat termelnek a leveleikben. A vizet gyökereiken keresztül veszik fel a talajból. Ezután a víz nagyon finom vezetőcsövecskéken keresztül áramlik a fatestben a nedv felfelé.

Minden fára jellemző, hogy leveleivel fotoszintézist végez, azaz a napfény segítségével a létéhez nélkülözhetetlen tápanyagokat állít elő. E folyamat során a fa felületén keresztül, nagy mennyiségű vizet is elpárologtat. Télen, amikor a víz megfagy a talajban is, a fák gyökerei nem tudnak elég vizet felvenni. A lombos fák azért, hogy nehogy szomjan haljanak úgy vészelik át a telet, hogy lombkoronájukat ledobják.

Miért színesek ősszel a falevelek?

A klorofill, a levelek zöld festékanyaga, a napfényből szerez energiát, hogy a fotoszintézis fenntartsa az életet a Földön. Minden ősszel mégis több millió tonna klorofill bomlik el néhány hét alatt. A trópusokon még nagyobb mértékű bomlás játszódik le a száraz évszak kezdetén.

A sarkoktól a trópusok felé vonuló színhullám naponta 60-70 kilométert tesz meg Nyugat-Európában. A klorofillmolekulák néhány nappal előbb bomlanak el, mint a levelekben található sárga vegyületek, a karotinoidok – ezért sárgulnak meg a levelek. A vörös árnyalatot valószínűleg az okozza, hogy több egyszerű fenolvegyület vörös vagy lilás, vízben oldódó antocianinná alakul át.

A klorofill azonban nemcsak ősszel bomlik el. A gombák, vírusok is pusztíthatják; gyakran a klorofill eltűnése jelzi a növények megbetegedését vagy a tápanyagok hiányát. Rengeteg klorofillt fogyasztanak el a legelőre kihajtott állatok is. A "legelés" még nagyobb mértéket ölt a tengerben: az egysejtű, fotoszintetizáló fitoplanktonból indul ki szinte minden tengeri tápláléklánc.

A biokémikusok már régóta kíváncsiak arra, hogy hová tűnik a klorofill. Az 1880-as években Anton Kerner, egy bécsi növénytanprofesszor mikroszkopikus változásokat fedezett fel az őszi levelekben: feljegyezte, hogy a klorofill-testecskék (a kloroplasztok) fényes, sárga szemcsékké zsugorodtak össze, s ezeket végső, haszontalan maradékoknak tekintette. Ma már tudjuk, hogy ezek a szemcsék lipid membránok, amelyek az oxigéngyökök hatására keményedtek meg – tulajdonképpen megavasodtak. A fény azoknak a zsírtesteknek köszönhető, amelyek nem bomlottak el egészen.

A múlt században már tudták, hogy a növényből eltávolított klorofill gyorsabban bomlik, különösen fény hatására. Később a tudósok kimutatták, hogy a növényből kivont, szerves oldószerben oldott klorofill továbbra is fényt nyel el, és nagy energiájú elektronokat termel, amelyek reakcióba lépnek az oxigénnel. Ez az oxigén megtámadja a klorofillt, a molekula belső kötései véletlenszerűen rendeződnek át, a gyűrűszerkezet szétszakad: a klorofillból kis molekulatömegű, színtelen vegyületek keletkeznek.

Forrás: www.chemonet.hu

Miért lompos a mókus farka?

A fák ágai között ugrálva a fürge mókus a bozontos farkával egyensúlyoz, mert az csökkenti az esés sebességét. Télen a mókus a farkával takarózik, kora tavasszal pedig a hím és a nőstény a farka mozgatásával jelez egymásnak.

Videó: Tisztálkodó mókus, A mókusok intelligenciája (Youtube)
Fotó: Pixelio.de

Milyen a fa szerkezete?

A fa apró sejtek bonyolult szövedéke. A faszövet három elemből áll: fasejtekből, farostokból és növényi nedvet szállító edényekből. A különböző fafajták tartalmaznak zsírokat, olajokat, gyantát, viaszt, cukrot, keményítőt, cserző- és színezőanyagokat is.

A fatörzs rétegei
A fatörzset a héj veszi körül, amely a többi réteget óvja. Alatta van a háncs, amely táplálékkal látja el a fát. Ez alatt található a kambium, a szállító-szövetrendszernek a háncs- és farészt vastagító, osztódó szövete. Alatta a szijácsfa a fakorona nedvességtartalmát biztosítja. Legbelül van a bélfa (színfa), amely a fakitermelés legértékesebb alapanyaga.