Mit jelent a „pizza” szó?

Eredete az olasz pizzicare szó, amely azt jelenti: csipegetni. Arra utal, hogy a kinyújtott, nyers kelt tésztára csipetenként, a hüvelyk-, a mutató- és a középsőujj közé fogva szokás szórni a rátétet, például a gombát, a sajtot, az apróra vagy csíkokra vágott sonkát.

Pizza receptek >>

Fotó: Pixelio.de

Mit jelent a "tiramisu" szó?

A tiramisu a tira mi su olasz kifejezésből származik, amelynek jelentése: dobj fel. Tiramisunak és tiramiszunak is mondjuk. Valóban feldobja, felfrissíti az embert, mert ami igazán ízletessé teszi ezt a desszertet, az a koffein tartalmú feketekávé és a kakaó. További hozzávalói a mascarpone sajt és a babapiskóta, de létezik például lekváros, mézes puszedlis, fahéjas vagy kókuszos változat is.

Tiramisu receptek >>

Fotó: Pixelio.de

Miből készül a balzsamecet?

A balzsamecet íze hasonló a borecetéhez, és valóban van köze a borhoz, mivel alapanyaga a forralt must. A mustot azért szokták felforralni, hogy borrá ne erjedjen.

A balzsamecet feltalálása a véletlen műve. Egyszer a forralt mustot benne felejtették egy edényben, és amikor rátaláltak, már ecet illata volt. A legfinomabb balzsamecetet az olaszországi Modenában és a közeli Reggio Emilia tartományban készítik. A Trebbiano nevű szőlőfajtát használják hozzá, amelyet későn szüretelnek, hogy kellőképpen megérjen, és kézzel szednek le, nehogy kárt tegyenek benne. A sűrűre forralt mustot fahordókban tárolják, és legalább 12 évig érlelik.

Az Aceto Balsamico di Modena védett márkanév, akár Magyarországon a tokaji aszú. A modenai balzsamecet sokféle aromájú lehet, attól függően, hogy milyen fából való hordóban tartják. Például a tölgyfától erős, borókától fűszeres, a cseresznyétől édeskés ízű és illatú lesz.

 



Fotó: Pixelio.de

Hogyan készül a mozzarella sajt?

Az eredeti mozzarella friss, teljes bivalytejből van. A 12. században a bencés szerzetesek készítettek először mozzarellát. Az olaszországi Campania tartományban még ma is a hagyományos recept szerint készítik.

Friss állapotú, nem érlelt sajt, nincs benne tartósítószer, ízfokozó anyag, és sós lében lehet megvásárolni. Zsírtartalma kb. 45%-os. A tároló folyadék nélkül egy napnál tovább nem áll el, könnyen megpenészedik.

Előállításakor a zsírdús anyagot ruganyos, leveles szerkezetű golyó formára hajtogatják és gyúrják. Magyarországon a mozzarella alapanyaga a tehéntej, és mivel a mozzarella védett márkanév, inkább mozzarella jellegű sajtról beszélünk.

 

 

Fotó: Pixelio.de

Mi a pizza története?

Tulajdonképpen már az ősember is tudott pizzát sütni. A magvakat, amelyeket összegyűjtött, összetörte, vízzel tésztává dagasztotta, és forró kövön megsütötte. Írásos emlékek szerint az ókorban a római katonák is sütöttek köveken kerek, gyúrt tésztát, amelyet datolyával és sajttal ízesítettek. Az 1. századi Pompejiben, mielőtt a várost a Vezúv elpusztította, forró márványlapokon készítették a pizzát, a feltétje hús, fenyőmag, sajt, fokhagyma, mentalevél, bors és olívaolaj volt.

Az eredeti tésztarecept azonban Nápolyból származik. A nápolyi gasztronómia szabályai szerint a pizzát nem kell feltétlenül paradicsomszósszal megkenni, és a sajt is nélkülözhető. A klasszikus pizza feltétje az olívaolaj, a fokhagyma és az oregánó.

Az első pizzéria is ebben a városban nyílt 1830-ban. Itt készült az első paradicsomos pizza. Hamar népszerűvé vált, sokan utaztak Nápolyba, hogy megkóstolják a pizzát. 1889-ben I. Umberto király is ellátogatott ide feleségével, és az olasz zászlóra emlékeztető zöld-fehér-piros pizzát szolgáltak fel nekik. A piros paradicsommal, a fehér mozzarella sajttal és a zöld bazsalikommal díszített ropogós, kunkori szélű finomságnak a szakács a királyné iránti tiszteletből a Margherita nevet adta.

A pizza szó a régi nápolyi picea (= húzogatni, ráncigálni) szóból származik, és valószínűleg az arab eredetű pita szóval sem véletlen a hangzásbeli rokonsága. Egy jól felfűtött, 500 fokos, faszén tüzelésű kemencében 2-3 perc alatt megsül.

Fotó: Pixelio.de