Mikor van Apák Napja?

Az Apák Napja Magyarországon június harmadik vasárnapjára esik. Világszerte különböző időpontokban ünneplik.

A megemlékezés első szervezője az amerikai Sonora Smart Dodd volt 1910-ben; apjáról emlékezett meg, aki egyedül nevelte fel hat gyermekét. Eredetileg június 5-re, az apa halálának ötödik évfordulójára tervezték az ünneplést, de a szervezés két hétig is eltartott, ezért csak június 19-én került rá sor.

Az ünnepet Richard Nixon elnök nyilvánította hivatalossá. A katolikus egyház Szent József napján, március 19-én tartja az Apák Napját.

Ki szervezte az első Anyák Napját?

Már az ókori görögök is megtartották az Anyák Napját, amikor Rheiáról, az anyaistennőről minden év március idusán megemlékeztek. Rheia volt a mindenség és az istenek szülőanyja, a földi lét fenntartója, aki földi testet ad az égi természetű lényeknek, vagyis az embereknek.

Név szerint a megemlékezés első szervezője Ann Marie Reeves Jarvis volt. 1872-ben Bostonban az ő kezdeményezésére ünnepelték meg „Mother’s Work Days” elnevezéssel azokat az anyákat, akiknek férjük és fiuk elesett az 1871-es német-francia háborúban. Az USA-ban hivatalosan 1914-ben vezették be ezt az ünnepet, Magyarországon pedig 1925-ben a Magyar Vöröskereszt honosította meg.

Mi köze van a húsnak a Húsvéthoz?

A keresztény hit szerint Jézus 40 napig bolyongott étlen-szomjan a sivatagban, hogy visszatérése után testben és lélekben megújulva az emberek szolgálatában teljesíthesse küldetését. A Húsvétot megelőző 40 napos nagyböjti időszakban a 18 és 60 év közöttiek naponta háromszor ehetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. A szokás lényege az önuralom, a kitartás képességének fejlesztése, és a megtisztulás. A szervezetben felhalmozódó méreganyagok rontják az emésztést és a véráramlást, így rossz hatással vannak a gondolatokra, mert az agy nem kap elég oxigént.

A húsfogyasztás tilos, halat lehet enni. A betegekre a megváltozott étkezési szabályok nem vonatkoznak, habár a friss zöldség és gyümölcs, a hal mindenképpen kedvezőbben hat az egészségre, mint a hús. A húsvétot megelőző előkészületi időszak elmúltával, az ünnepen az önmegtartóztatás jutalmaként sonka, tojás és mindenféle finom étel kerül az asztalra, és attól kezdve ismét a megszokott módon lehet étkezni.

Fotó: Pixelio.de

Mi a teendőnk a néphagyomány szerint Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn?

Húsvét vasárnapján, a délelőtti szent misén a pap megáldja a templomba kosárban, letakarva vitt húsvéti ételeket: a bárányhúst, a bort, a sonkát és a tojást. A húsvéti bárány Jézust, az áldozatot, a bor pedig az ő vérét jelképezi. Az egészben főtt tojás a családi összetartozás szimbóluma, és a családtagoknak együtt kell elfogyasztani, hogy a köztük lévő szeretetkötelék még jobban megerősödjön, és akkor is keressék egymást, ha egymástól távol kerülnek.

Húsvéthétfő a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozás napja. A Biblia szerint a vízzel legelőször lelocsolt nők azok az asszonyok voltak, akik a feltámadás hírét hangos örömujjongással fogadták, és a Jézus sírját őrző katonák ilyen módon csendesítették le őket. A víz az örökös megújulást, az újjászületést jelképezi, a tojás piros színe pedig a néphit szerint megvédi a bajtól azt, aki a tojást kapja.

Milyen a hagyományos adventi koszorú?

A hagyományos adventi koszorú fenyőágakból készül. Díszei a természet kincsei: erdei bogyók, makkok, tobozok és egyéb termések, virágok. Az örökzöld az örökkévalóságot, az életet, a termések pedig az újjászületést, az új életet jelképezi.
A koszorún három azonos színű díszítő szalaggal ellátott lila és egy fehér gyertya van: a lila gyertyák az advent színét képviselik, a fehér pedig a tisztaságot. A lila gyertyákat a karácsonyt megelőző négy vasárnapon, a fehér gyertyát karácsonykor szokás meggyújtani.
Az első adventi koszorú készítője Johann Heinrich Wichern hamburgi protestáns lelkész volt a 19. században. Egy hatalmas fa vázú fenyőkoszorút függesztett csillár gyanánt a plafonra, és minden nap egy újabb gyertyát tett rá, utalva az adventi időszak 24 napjára. Eleinte a gyermekotthonokban, később az egész világon elterjedt az adventi koszorú készítés szokása.

Mit jelent a "pünkösd" szó?

Pünkösdi rózsák

A görög pentékoszté szóból származik, amelynek jelentése: ötvenedik. Azért kapta ezt a nevet, mert a Biblia szerint Húsvét után 50 nappal következik. A nyugati kereszténységben pünkösdvasárnap május 10. és június 13. közé esik. Az egyes nyelvekbe latin közvetítéssel került.
A Pünkösd a kereszténység egyik legrégibb ünnepe, gyökerei az ókori Izraelből erednek. A zsidóság az Egyiptomból való szabadulást, vagyis a zsidó húsvétot követő 50. napon az aratás végét ünnepelte meg. Az első termést áldozatként mutatták be Istennek. Később egyre fontosabb szerephez jutott ez a zsidó ünnep. Az időszámításunk kezdetén már a törvények kihirdetése is erre a napra esett.
A keresztény pünkösd kialakulásának történetét a Bibliában az apostolok cselekedetei mutatják be. Jézus Krisztus halálát és feltámadását, a húsvétot követő ötvenedik napon lángnyelvek szálltak le az apostolokra, így kapták meg a szentlelket, amint azt korábban Jézus megígérte nekik.


Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.
Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Mitől függ, hogy mikorra esik Húsvét?

Húsvét vasárnapjának és hétfőjének dátuma évről évre változik. Mitől függ, hogy az adott évben mikor ünnepeljük?

Ezt az dönti el, hogy mikor van az első telihold március 21., a tavaszi napéjegyenlőség napja után. A telihold után következő első vasárnap lesz Húsvét vasárnapja.

Kapcsolódó kérdés és válasz: Mi a tavaszi, nyári, őszi és téli napéjegyenlőség?, Március idusa - mit jelent az "idus" szó?, Mi köze van a húsnak a Húsvéthoz?, Mit jelent a "március" szó?

Mi a farsang?

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A magyarság körében
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Farsangvasárnap
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (a piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (a sodrózás jelentése: szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (a görög katolikusoknál).

Farsanghétfő
A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő.

Húshagyó kedd
A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. Az ezt követő nap a torkos csütörtök.

Konc király és Cibere vajda
Konc király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

Nagy-Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek Nagycsütörtökön, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.Van ahol tömegfutballt (mob football) rendeznek ezen a napon.

Forrás: Wikipédia

Ki az a Valentin?

Valentin a 3. században élt Rómában, és az egyik legnépszerűbb középkori szent volt, merész és romantikus természetű. Claudius császár annak idején megtiltotta, hogy a katonák házasodjanak, Valentin atya azonban a továbbra is összeadta a szerelmes párokat. Emiatt aztán halálra ítélték.
Egy másik legenda szerint a szerelmes Valentin küldte az első Valentin-napi üdvözletet. Amikor a börtönben raboskodott, beleszeretett a börtönőr lányába. Mielőtt kivégezték, levelet írt kedvesének „Valentinodtól” aláírással. Az angolban a mai napig él ez a kifejezés.

Miért lármázunk Szilveszterkor?

A Szilveszter név jelentése: erdőben lakó. Az erdőben csend van, az év utolsó napját mégis zajosan ünnepeljük. Miért?

Szilveszter ünnepe a 6. században élt Szent Szilveszter pápa nevéhez fűződik, és az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások célja a varázslás, hogy a következő évben egészségben, bőségben, szerencsében, boldogságban legyen részünk. Ezért nagyon fontosak az e naphoz kötődő lármás szokások, amelyek távol tarthatják a háztól az ártó, rontó erőket. Ehhez az ünneplők a karikás ostortól a dudán, a szilveszteri trombitán és a csengőn keresztül a kolompig sok mindent felhasználnak. Vidéken sokfelé szokás volt vidéken a nyájfordítás is, melynek célja az, hogy az állatok a zajra felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, hogy a következő esztendőben szaporák legyenek.

Mi a karácsonyfa-állítás története?

A karácsonyfa-állítás eredetileg protestáns német hagyomány volt, Elzászból ered, története a 17. században kezdődik. Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termőágakat állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból készítették. Gerendára vagy a szoba sarkába függesztették, néha a koronájával lefelé. A 19. századtól a világ számos országában elterjedt a karácsonyfa-állítás.

Hazánkban elsőként Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A század második felében a társadalom többi rétegénél is meghonosodott. Régen gyümölcs, sütemény, dió, alma és gyertyák kerültek a fára, és a karácsonyfa és a rajta lévő finomságok jelentették az ajándékot.

Mi a karácsonyi ajándékozás története?

A karácsonyi ajándékozás a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézust ajándékokkal halmozták el Betlehemben. A Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között.

Mi a karácsonyi képeslap története?

Egy angol üzletember, Sir Henry Cole, a londoni Viktória és Albert Múzeum első igazgatója valósította meg az első karácsonyi képeslap ötletét. Ez az úriember nagyon kedvelte a művészeteket. 1843 decemberében kezdett üdvözlő kártyákat nyomtatni, mert nem maradt elég ideje arra, hogy személyes üdvözleteket írjon a barátainak. A kártyákra John Calcott Horsley festő rajzai kerültek: családi témájú és jótékonykodást bemutató képek. Ezek voltak az első karácsonyi képeslapok. 1000 darabot nyomtattak, és 1 shillingért keltek el darabonként.

Európában az 1870-es évektől, a színes nyomtatás fejlődésével terjedt el széles körben a karácsonyi képeslap. Az egyre növekedő forgalom miatt 1880-ban már a postahivataloknak fel kellett hívniuk a lakosság figyelmét arra, hogy időben - hetekkel karácsony előtt - adják postára képeslapjaikat, hogy azok időben megérkezzenek a címzettekhez.

Ezzel egy időben a karácsonyi képeslapok − egy német származású úriembernek, Louis Prangnak köszönhetően − egyre népszerűbbek lettek Amerikában is. Prang nagy hangsúlyt fektetett a kártyák minőségére, tervezésükre egész országra kiterjedő versenyeket írt ki.

Mi a betlehemezés?

Régen a magyar falvakban az volt a szokás, hogy karácsony este a fiúk és a férfiak betlehemezni indultak. „Betlehemet” készítettek, amely Jézus szülőhelyét, a betlehemi istállót ábrázolta a jászolban fekvő kisdeddel, édesanyjával, Szűz Máriával, valamint az istállóban lakó állatokkal. Az ajtóban a pásztorok és a három királyok sorakoztak, fölöttük a betlehemi csillag ragyogott. A betlehemesek régi, szép énekbe foglalták Jézus születésének történetét. Sorra látogatták a falu házait, és köszöntötték az ünnepre készülőket. Énekükért kaláccsal és borral jutalmazták őket.

Mi a szaloncukor története és különlegessége?

A szaloncukor ősét, a fondant cukrot a 14. században a franciák találták fel. Magyarországon a németek közvetítésével terjedt el a 19. században. Eleinte házilag állították elő, majd a 19. század végén a Stühmer csokoládégyár és a Gerbaud cukrászda gépiesítette a készítési folyamatot. Ma gyakorlatilag csak a magyarok díszítik a karácsonyfát szaloncukorral, ezért ez a termék hungarikumnak tekinthető.
A képen a szaloncukor őse, a fondant látható.


Csokoládé fondant (Forrás: www.mindmegette.hu)

Hozzávalók:

• 25 dkg étcsokoládé (vagy ét- és tejcsoki vegyesen)
• 25 dkg vaj
• 8 db tojás
• 12,5 dkg cukor
• 6 dkg liszt
• 1,2 dkg kakaópor

Elkészítés:

A csokoládét és a vajat megolvasztjuk, a tojásokat kifehéredésig verjük. A masszához hozzáadjuk a cukrot, a lisztet és a kakaóport. A masszát kiolajozott, kis sütőformákba töltjük - mindegyik sütőformát legfeljebb a feléig töltsünk meg! 180 fokos sütőben körülbelül 7 percig sütjük. Forrón, vaníliafagylalttal tálaljuk.

Megjegyzés:

Ha minden jól megy, a végén, amikor felvágjuk a kis sütiket, a közepéből mennyei csokimassza fog kibuggyanni! Nagyon finom sütemény! Egy francia recept szerint!

Mi a története a Télapónak?

A Télapó Anatóliában élt Miklós püspök néven a 3-4. században. Kis-Ázsiának ezen a részén ma is a legnagyobb szentként tisztelik, minden imájukban őt hívják segítségül.Már életében szent volt, a nép Noel Babánaknak nevezte el, ami annyit jelent, „Ajándékozó Apa”.
Életét a gyerekeknek és a népnek szentelte. 52 évig volt Myra város vezetője. Titkos ajándékozásai során, amit karácsony előtt végzett, a nép abban a hiedelemben volt, hogy a város melletti hegyről maga a Télapó jár le ajándékozni. Éhinség idején vagyonát áldozta fel a népért, csodás tetteket hajtott végre. A népéért életét kockáztatva kelt útra a viharos tengeren, hogy élelmet hozzon a városnak.
Saját templomában helyezték végső nyugalomra, ám 1087-ben rablók törték fel a sírt. Maradványai egy részét ma Bariban őrzik, de lelke szülőföldjén Myrában maradt, ahol az embereknek még ma is vigaszt, reményt és boldogságot ad. Sírjánál egy forrás ered.